Alstom Aptis, a francia furabusz
Az Alstom neve magazinunk hasábjain eddig leginkább a kötöttpályás járművek kapcsán került elő, a francia cég ezúttal viszont gondolt egy merészet és – összeállva a gumikerekű villamosairól ismert NTL-lel – építettek egy buszt. Pontosabban kettőt: az egyik Párizsban, a másik a környékén, az Ile-de-France régióban áll forgalomba 2017 második felében.
A formatervet nem gondolták túl a dizájnerek, az Aptis leginkább úgy néz ki, mintha a régi buszmegállótáblákon látott jármű kelt volna életre. A négy kerék a négy sarokba került, de mindegyik kormányzott, ennek köszönhetően a kanyarodási folyosója huszonöt százalékkal kisebb, mint egy normál busznak. A kormányzott hátsó tengely másik előnye, hogy a megállóba való beállás is egyszerűbb lehet, főleg, hogy ezt a brosúra szerint akár automatikusan is tudja a jármű.
Az érdekes megjelenés ellenére a megszokott méretekkel rendelkezik az Aptis: a hossza 12 méter, szélessége 2,55 méter, magassága 3,1 méter. Az alacsonypadlós felület nagysága mintegy 20 négyzetméter, ami azt jelenti, az utastér szinte végig sík, sehol nincsenek dobogók, csak a hátsó tengely fölött van egy kis pódium, ahol a két lépcsőfok leküzdése után a két lóca valamelyikén elhelyezkedve panoráma kilátás tárul elénk.
Nem spóroltak az üveggel sem a tervezők, húsz százalékkal többet építettek be, mint egy átlagos buszba. Az ajtóelrendezés a kialakításnak köszönhetően gyakorlatilag tetszés szerint variálható, ez két vagy három ajtót jelent, akármelyik oldalon. A befogadóképessége kilencvenöt fő.
Az Aptis a legújabb trendeknek megfelelően elektromos, de sajnos a műszaki részletekben itt sem merült el a gyártó; egyelőre annyit lehet tudni, hogy az akkumulátorokat a tetőn helyezték el, maximum 200 kilométert tud menni a busz egy éjszakai feltöltéssel, de a végállomásokon gyors rátöltésre is van lehetőség, akár a hagyományosnak mondható pantográfos megoldással, akár az SRS rendszerrel.
Az Alstom–NTL páros teljes megoldást kínál a potenciális ügyfeleinek, tehát nem csak a busz, de a teljes infrastruktúra tervezését, gyártását, finanszírozását is vállalják. Az új csodabogaruknak legalább húsz éves élettartamot jósolnak, az összköltsége pedig – állításuk szerint – erre az időtartamra vetítve ekvivalens egy dízel buszéval.
Ja igen, sok olvasónak valószínűleg a hazai Modulo jut eszébe az Aptisról, van-e közük egymáshoz? Nem valószínű; hasonló kialakítású buszt már negyed századdal ezelőtt is gyártott például a DAB, de később a Volvo és a Scania is bemutatott egy-egy hasonló elvek mentén készült koncepciójárművet. Csak jóval ezek után készült el a hazai Csaba Metál Urbanus, majd ugyanennek a busznak a szellemi atyjától az Evopro Modulo.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
