Az utasok már jönnek vissza, de hol vannak a pilóták?

Meg a légiutaskísérők... A forgalom emelkedik, sok gép mégis még mindig a földön áll, mert nincs, aki repülje.

Már az amerikai törvényhozás is firtatja, miért fújnak le tömegével járatokat a légitársaságok, miközben utas már lenne bőven, és a cégek sorra hozzák vissza a leparkolt gépeiket is: mit tudnak tenni a meghatározó légicégek a légiközlekedést visszafogó személyzet-hiány felszámolására, ami miatt naponta akár többszáz járatot is lemondanak? Maria Cantwell szenátor levélben kérdezte az érintetteket, a dokumentumból érződik a rosszallás: hiszen ezek a vállalatok hatalmas összegeket kaptak a kormányzattól, összesen 54 milliárdot, plusz kedvezményes hiteleket, jelentős részben épp azért, hogy megtarthassák az alkalmazottaikat.

A kérdezettek közül egyedül a Southwest válaszolta, hogy nem bocsátotta el vagy nem kényszerítette szabadságra a munkavállalóit, és valamennyi olyan desztinációra fenntartotta a járatait, amelyekre a járvány előtt repült. (Bár nyilván kisebb gyakorisággal.)

Ahogy az egyik American kapitány fogalmazott, az utazások hiányából szinte egyetlen nap alatt keletkezett pilótahiány, mintha csak átbillentettek volna egy kapcsolót. De ezt a hiányt nem lehetett ugyanolyan kapcsolással pótolni.

Nagy a nyomás a pilótaiskolákra, azonban a „semmiből” közforgalmi pilótákat képezni legalább két-három év, amíg jobbülésbe kerülhetnek. De ugyancsak komoly időbe telik újra képezni azokat a pilótákat, akik hónapokra, netán több, mint egy évre kiestek a repülésből. A váratlanul felszökő igényekhez képest nem csak a szimulátor kevés, de az oktatói képesítéssel rendelkező pilóta is.

Márpedig, amint az egyik pilótaszervezet szóvivője fogalmaz, a biztonságos repülésre a legjobb garancia a gyakori repülés, és a legutóbbi idők incidensei, kisebb repülőeseményei szerinte sokszor visszavezethetőek a repülési gyakorlat hiányára. „Repülni nem olyan, mint biciklizni, amit nem lehet elfelejteni...” Ráadásul az újraképzést sem lehet egységesíteni, minden pilóta esetében mások és mások a követelmények, aszerint, hol tartott az illető a járványig, és hogy milyen hosszú volt a kimaradása.

Mint ezt portálunk egy korábbi összeállításában olvashatták, a pilótahiány kérdése összefügghet azzal a rossz tapasztalattal is, hogy akik benne maradtak a rendszerben, azok sokszor csökkentett juttatásokért rosszabb munkakörülmények között, fokozott terhelés közepette kényszerültek dolgozni, és emiatt a pilótamunka presztízse is csökkent a pandémia alatt. Úgy tűnik, Európában még súlyosabb a helyzet, a brit pilótaszervezet, a BALPA egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy kevesebb lesz a munkahely és több lesz a konkurens álláskereső a járvány elmúltával is, és ezért más szakma megszerzésére bíztatta a potenciális repülőembereket. Igaz, ez a szöveg még a járvány csúcspontja idején hangzott el.

De persze nem csak a repülőgépvezetők hiányoznak. Az American bejelentette, 3300 légiutaskísérőjét hívja vissza a légitársaság által felajánlott önkéntes szabadságról, és további 800-at tervez új alkalmazottként munkába állítani, mint ahogy háromszázzal szeretné bővíteni a pilóták létszámát is. De ez még mindig nem jelenti a teljes pótlást, a járvány kitörése után, 2020-ban a légitársaság mintegy nyolcezer főnyi kabinszemélyzete került ki a munkából és pilóták százai választották a felajánlott korai nyugdíjazást. A következő hónapokban a légitársaság várhatóan

• negyvennégy Boeing 737-800-ast,
• huszonhárom A321-est és
• hat A319-est

állít ismét forgalomba a letárult gépei közül.