Bombardier-Mitsubishi: hivatalos a nász

Némi hezitálás volt érzékelhető az első híradások óta az „előrehaladott tárgyalások” körül, de mostanra valóban eldőlt, hogy a Mitsubishi felvásárolja a Bombardier regionális repülőgépeket gyártó üzletágát. Az immár hivatalos bejelentés szerint az üzlet értéke 550 millió amerikai dollár.

A megállapodást a kanadai cég vezére, Alain Bellemare úgy foglalta össze, hogy „lezárult a Bombardier repülési üzletének átalakítása”. Amit a nemzetközi sajtó inkább leépítésnek minősít, hiszen miután tavaly a mainline-utasszállítók, jelesül a CSeries család mindenestül az Airbus keskenytörzsű programjának a része lett és a gyártást is átköltöztetik az európai gyártó alabamai üzemébe és a légcsavaros-gázturbinás Q400-asok is elkerültek egy másik kanadai céghez, maradt tehát végül a farokhajtóműves CRJ-ágazat, amit most a japán versenytárs vásárol fel. Ahogy Bellemare fogalmazott, most már két erős pillére lesz a Bombardier működésének, a Bombardier Transportation, a vasúti ágazat, és a Bombardier Aviation, amely a „world-class” üzleti repülőgépek gyártásával foglalkozik.

De ellentétben az Airbus-féle üzlettel, a Mitsubishi nem veszi át a CRJ-ket mint terméket: azoknak az üzemeltetési hátterét vásárolta meg, a karbantartás, az átalakítás, a marketing és az eladás szervezeteit, amelyek a több mint 1900 példányban legyártott CRJ-k kifutása után – még 89 gépet kell átadni a megrendelőknek - túlnyomórészt a japánok még szolgálatba nem állt új regionális utasszállítóinak biztosítanak támogató hálózatot, ami nélkül egy mégannyira fejlett repülőgép sem tud globális sikert remélni, ráadásul a háttérszervezet kiépítése majdnem akkora befektetést követel pénzben és emberi erőforrásokban, mint magának a sorozatgyártásnak a beindítása.

Ennek megfelelően a Mitsubishi vezérigazgatója, Seiji Izumisawa is egy „erős, globális aviatikai kapacitás” kiépítéséről beszélt az üzlet bejelentése kapcsán, amely fontos eleme a nemrég SpaceJet-nek átkeresztelt Mitsubishi Regional Jet (MRJ) jövőbeli sikerének. Külön kiemelte annak a szakértelemnek a jelentőségét, amit a Bombardier alkalmazottai jelentenek, ez feltehetően annak jelzése volt, hogy a kanadai cégnél nem kell súlyos leépítésekre számítani, mint ahogy Mirabelben és más Bombardier-központokban már emiatt tiltakozó akciókra készült a kanadai állomány, illetve komoly nyugtalanságot keltett a hír Észak-Írországban, ahol a belfasti Bombardier-központ az egyik legnagyobb cég, miközben az ott dolgozók előzetesen semmit nem tudtak arról, hogy hamarosan Mitsubishi-alkalmazottak lesznek.

A Quebec állambeli Mirabel gyártóközpontja tehát még marad a Bombardier része, miközben a CRJ maradék rendelésállományának legyártása 2020 második felében lezárul. A Bombardier ugyanakkor garantálja a gépek karbantartásának, alkatrész-ellátásának fenntartását. A hivatalos híradások erről nem szólnak, de gyanítható, hogy a SpaceJet gyártása vagy annak egy része legalábbis a CRJ-k illetve a CSeriesek összeszerelő sorának helyén ugyancsak idekerül majd. Hogy mekkora jelentősége van annak, hogy egy utasszállítót amerikai földön készüljenek, azt jól mutatja az Airbus politikája is a Mobile-ben felállított Airbus gyártással illetve a CSeries átvételével: a legfontosabb piacok egyike ugyanis nyilván az amerikai, miközben az amerikai protekcionista rendelkezéseket leginkább azzal lehet kivédeni, ha az illető termék ott is készül.

* * *