Bromma bezár? Stockholmi reptérbúcsúztató döntés

A teljes leállás pontos ideje még nem ismert. Covidon túli okok: a forgalom esése, a belföldi légiközlekedési visszaszorulása. „Mi minden mást lehet kezdeni ezzel a felülettel, mint hogy repülőgépek parkoljanak rajta”.

Manapság Európában nem ritka, ha egy-egy kisebb repülőtér a csökkenő forgalom miatt felfüggeszti működését. Stockholm második, Svédország harmadik legnagyobb repülőtere esetben azonban a jelek szerint végleges leállásról van szó.

Mint az a svéd reptérkezelő, a Swedavia néhány napja kiadott jelentésében olvasható, a kormány bejelentette a Bromma Stockholm Airport előrehozott bezárását, amit eredetileg a harmincas évekre terveztek. Bizottságot hoznak léte a feltételek tisztázására, illetve a stockholmi nagyreptér, Arlanda bővítésének elemzésére. A Swedavia már korábban is arra jutott, hogy utóbbit kell preferálni a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében. Ez nem csak magának Arlandának, hanem a megközelítésének, jelesül a vasúti kapcsolatnak a fejlesztését is jelenti.

Bromma esetében a reptérkezelő már korábban kimondta, hogy az egyetlen, 1600 méteres pályával dolgozó légikikötő „kereskedelmileg többé nem életképes”, jövőjét a főreptér jövőjének érdekében kell beáldozni. A városközponttól csak hét kilométerre eső légikikötő ugyanakkor egyik célpontjává vált a „Flygskam” (repülési szégyen) nevű, Greta Thunberg fémjelezte mozgalomnak, amelynek részesei személyes lelkiismeretfurdalást éreznek, ha szükségtelenül repülőgépre ülnek és súlyosan kárhoztatják a légiközlekedést a környezet károsításáért. Egyes vélemények szerint ennek a mozgalomnak lényeges hatása volt az utasforgalom csökkenésére, ami még a járvány előtt megkezdődött.

A kormány zöldpárti minisztere, Märta Stenevi egy tévényilatkozatában arról beszélt, hogy Bromma leállása „fantasztikus lehetőségeket nyit meg Stockholm városa előtt, egy új központi övezet fejlesztésére, ahol otthonok épülhetnek, parkok létesülhetnek... Mi minden mást lehet kezdeni ezzel a felülettel, mint hogy repülőgépek parkoljanak rajta...”

Bromma 1936-ban egyike volt Európa első, szilárd burkolatú pályával épült repülőtereinek, 2019-ben még 2,4 milliós volt a forgalma. Főként belföld volt a profilja, jelenleg csak néhány járat repül innen Malmőbe, Gotland szigetére és Angelholmba. Az utasszám 97 százalékkal esett, ez az európai átlaghoz képest is nagyon komoly csökkenés.

A reptér végleges bezárásának időpontját még nem lehet tudni, függ attól, mikor fejeződnek be az üggyel kapcsolatos vizsgálatok, de egyes hírek szerint a 2022-es választásokig még működhet a légikikötő. A zárást szakmai szervezetek kifogásolják, egyikük szerint ez újabb bizonyítéka, hogy a svéd kormánynak nincs közlekedési koncepciója. A Bromma az elmúlt években egyébként új érkezési és bővített indulási csarnokot, új biztonsági rendszert kapott.

Bromma nem az egyetlen „második reptér”, amelyet egy főváros fő légikikötője fejlesztésével párhuzamosan bezárnak. Mint beszámoltunk róla, tavaly ősszel, Berlin Brandenburg átadásával párhuzamosan végleg befejezete menetrend szerinti gépek indítását és fogadását Berlin Tegel. Rövidebb-hosszabb ideig teljesen leállt Írországban Cork, Párizsban Orly.

A második vagy másodlagos légikikötők szerepét az is alapvetően befolyásolja, hogy több európai államban, például Franciaországban és Németországban veszi át, legalábbis részben, a belföldilégijáratok szerepét a gyorsvasúthálózat.