A limit 150 perc vonattal: a franciák leállítják a rövid belső légijáratokat

Tiltják a repterek építését és bővítését is, ha azok növelik a nettó kibocsájtást. A németek már megállapodtak a vasúti és légiközlekedés összehangolásáról, az olaszok tervezik.

A francia törvényhozás alsóháza megszavazta az új környezetvédelmi törvénytervezetet. Ennek számos, elsősorban a károsanyag-kibocsájtást korlátozó rendelkezése között a legnagyobb feltünést azt keltette, amely megtiltja azoknak a légijáratoknak a közlekedését, amely olyan várospárokat köt össze, amelyek elérhetők két és fél óra alatt vonattal is.

Ennek értelmében például nem lehet Párizs és Nantes, Párizs és Lyon, illetve Párizs és Bordeaux között repülni, kivételek ez alól azok, amelyek kifejezetten kapcsolódnak a Párizs-CDG-ről induló nemzetközi járatokhoz, ez gyaníthatóan azért sok vonalon tartja meg az esélyt. Az új törvény értelmében megszűnik a légi összeköttetés Párizs és Brüsszel között.

Az eredeti tervezet négy órás vasúti elérhetőség alatt tiltotta volna a repülést, de ettől aztán olyan, nehezebben megközelíthető körzetek érdekében tettek le, magyarázta az előterjesztő közlekedési miniszter, mint a Massif Central, a Francia-középhegység. Viszont olyan, meglehetősen sűrű forgalmú vonalakon továbbra is repülhetnek a légitársaságok, mint a Párizs–Nizza, Párizs–Marseille vagy Párizs–Toulouse, vagyis az Airbus központjának és a Riviérának is megmarad a légi kapcsolata a fővárossal.

A tervezet eredetileg feltétele volt annak, hogy az Air France számára tavaly a francia állam hétmilliárd eurónyi mentőövet dobjon. A legutóbbi nyilatkozatok szerint a rövidtáv amúgy is veszteséges ága volt a társaságnak, épp a vasúti konkurencia miatt, és már korábban leállítottak jónéhány járatot Orlyról, illetve szerveztek a légi menetrenddel összehangolt SNCF-menetrendet is.  

Azonban nem volt elég a nemzeti légitársaságot kötelezni a Franciaországon belüli rövid járatok feladására, ha ugyanis csak az AF állította volna le ezeket, félő, hogy más légitársaságok viszont megpróbálnának beszállni helyette ezekre a vonalakra és kihasználták volna az Air France-t kötelező tiltást. A törvény szerint tehát gyakorlatilag senki nem repülhet ilyen vonalakon, illetve az a bizonyos kivétel a ráhordással gyaníthatóan épp kifejezetten az Air France számára előnyös.

Ami a maga módján még keményebb kitétele az új törvénynek: tilos 2022-től új repülőterek építése illetve a meglévők bővítése is, ha ez nettó növekedéssel jár az üvegházhatást növelő kibocsájtásban. Ennek megfelelően már februárban lefújták a Charles de Gaulle új termináljának bővítését, és kötelezték a reptérkezelőt, jöjjön elő inkább környezetbarát tervvel. A törvényjavaslat a felsőház elé május negyedikén kerül, de kevés a kétség az iránt, hogy a szenátus is megszavazza, pláne, hogy a döntő a képviselőház voksolása az ügyben.

Mint erről többször beszámoltunk, erősödő európai trendről van szó, amelynek lényege legalábbis összehangolni a belföldi légi és vasúti rendszereket. Emlékezetes volt például az az elképzelés, amely szerint az átalakuló Alitalia teljesen felszámolná a belföldi hálózatát, sőt, egy időben szó volt arról is, hogy maga az olasz állami vasúttársaság venné meg a légitársaságot. A Lufthansa és a Deutsche Bahn márciusban állapodott meg az interkontinentális légijáratokra ráhordó, repterek közötti extra gyors Sprinter-vonatok indításáról, és arról, hogy a két nagy cég nem versenyez, hanem kiegészíti egymás tevékenységét.