northrop grumman

Szerencsétlenül járt az Egyesült Államok légierejének egyik B-1B Lancerje a dél-dakotai Ellsworth légibázison. A legénység mind a négy tagja katapultált, és túlélte az incidenst.

Végrehajtotta első tesztrepülését az Amerikai Egyesült Államok Légierejének legújabb alacsony észlelhetőségű nehéz bombázója, a B-21 Raider – jelentette be a légierő (Air Force) szóvivője.

Jövőre a B–21 első repülése, de még utána évek telnek a szolgálatba állításig. Kisebb gép, néhány kívülről látható különbséggel, de az igazi változások a digitális rendszerek.

Első repülés: 2021 decembere, Palmdale-Edwards, az első példány már készül. A Spirithez hasonló, de kisebb gép kevesebb konstrukciós kockázattal jár.

A bombázóflotta jövője a még nem létező B-21-es. A B-2-es „lopakodók” és a varia B-1-esek 2030 után mennek nyugdíjba, a Buffok – 2050 után.

Szakított a Raytheon és a Leonardo, nem versenyez a gigaüzletért a T-100-as. Az olaszoktól másodszor pártolt el amerikai partner.

A jövő konstrukciója, a mai „érett” technológiák. A Boeing–Lockheed feladta. Nem lesz drágább darabonként félmilliárdnál.

Léghajó, merevszárnyú repülőgép, helikopter egyszerre. Akár huszonegy nap egyfolytában a levegőben! A US Armytól a civil hasznosításig.

A „lopakodó” stratégiai bombázó huszonöt éve szállt fel először, de jóval több, mint 25 év vár még rá szolgálatban.

Nagyobb, mint a mostani drónok, nagyobb, mint a vadászgépek, B–2-es nem járt arra. Az amerikai légierőnek egyelőre nincs mondanivalója.

A B–2-est négy évig javították, másfél évbe telt, amíg egyáltalán átrepülhetett a Northrophoz.

Kérdés, képes lesz-e az Amerikai Légierő ennyire olcsón beszerezni a következő  stratégiai bombázó repülőgépeit.

Ballisztikus rakéták ellen fejlesztették ki, de a fenyegetésnél fontosabb a költség.

A költséghatékonyság nem elsőrendű szempont a katonáknál, kérdés, mennyire fontos a csökkentett észlelhetőség.

Több forrás értesülése szerint nem vesz az amerikai légierő RQ-4 Global Hawk-okat. Az ok: költségvetési megszorítás.