Civil szervezetek fognak össze a Lánchíd autómentességéért
Közlekedéssel, urbanisztikával és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek üdvözölik a Budapest lépését, amivel tavaly októberi javaslataikat is figyelembe véve a főváros kis forgalmú, de központi fekvésű, történelmi fontosságú hídján menekülőutat nyitott a budapesti torlódások alternatíváját jelentő közlekedési módoknak.
A forgalmi terhelés növekedésének megfordítása, a közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés részarányának növelése a főváros közlekedésstratégiai célja. Ezért minden felújított út és híd funkciójának, keresztmetszeti felosztásának újragondolása egyenesen következik az összpárti egyetértéssel elfogadott 2019-es Budapesti Mobilitási Tervből (BMT).
A BMT célszámainak elérésével kapcsolatosan sokféle megközelítés létezik. Van, aki az úthálózat „elmaradt” fejlesztésétől vár enyhülést, de szerintünk ez túl lassú, költséges és hatástalan a 2030-as célok teljesüléséhez. Az úthálózat eddigi fejlesztései esetenként nem voltak haszontalanok, de összességében a kívánt eredménnyel ellentétesen, enyhülés helyett tovább növelték a forgalmi terhelést. Az M0-ás kiépülése, a Hungária körgyűrű kapacitásának növelése, az M6-os, M4-es és M2-es utak fejlesztése, a rendszerváltás utáni három Duna híd átadása, több ezer P+R parkoló kiépítése és sok más beruházás elsősorban a személygépjármű-forgalomnak rendelkezésre álló felületet növelte. Sőt, a város évről évre egyre nagyobb költséggel járó szétterüléséhez vezetett az autós ingázással könnyebben elérhető települések számának növekedésén keresztül. A budapesti és agglomerációs területeken a gépjárművek száma gyorsuló ütemben, tíz év alatt húsz, illetve negyven százalékkal növekedett, ami egyértelmű következménye a kifejezetten ezt ösztönző lépéseknek. Nem nehéz belátni, hogy ezt az ütemet újabb fejlesztésekkel csak gyorsítani lehet, nem pedig lekövetni. Az pedig különösen gazdaságtalan, ha az egyik kezünkkel helyesen vasutat, a másik kezünkkel további közúti kapacitást fejlesztünk.
A civil szervezetek fontosnak tartják a városi személygépjármű forgalom zavartalanságát, de ma már fontosabb a közlekedési volumen hatvan százalékát a rendelkezésre álló terület mindössze tíz százalékán lebonyolító közösségi közlekedés forgalmi terheléstől való zavartalanságának és a város kerékpáros főhálózatának kialakítása.
Budapest közlekedése elért a falig.
A kialakult torlódások a személygépkocsi alternatíváját jelentő közlekedési módok működését is jelentősen rontják. A régi Lánchídhoz hasonló helyek szemléletes példái a dugóba ragadó tömegközlekedésnek és az ellehetetlenülő kerékpározásnak. Mindennek megváltoztatásához nem halogatásra, hanem több bátorságra van szükség! Ha nem történik változás, a következő gazdasági növekedési ciklusban a budapesti régió közlekedése a belvárostól kifelé haladva pár év alatt egészen az agglomerációig lefagy.
Tűzoltásra és pragmatizmusra van szükség, nincs idő ezermilliárdos, részben valóban fontos fejlesztésekre várni, mert a probléma sem vár addig. Politikai önkorlátozást és kiegyezést kérnek a civilek a régió érdekében, mert talán még nem késő kedvezni a hatékony, kis területigényű közlekedési módoknak, ahogy azt Nyugat-Európa nagyvárosaiban teszik. Buszsávokat, kerékpársávokat kell kijelölni, ráadásul épp a legfájóbb, legakutabb helyeken kiépítve a zavarmentes közösségi közlekedési és kerékpáros alaphálózatot.
A belvárosi járdákról vissza kell húzódnia a közterületi parkolásnak, a parkolási rendszernek pedig olyan keretek között kell működnie, ami megszünteti a leginkább terhelt közterületek magáncélú használatának kvázi ingyenességét. Minden egyes év késlekedéssel emberek tízezreit csapják be azzal, hogy folytatható az eddigi gyakorlat, és ezáltal sokan olyan, évtizedekre szóló lakóhely választási döntéseket hoznak, ami később elkerülhetetlenül hátrányosan hat saját életminőségükre is.
A főváros vezetőitől is bátrabb lépéseket várnak a civil szervezetek: a Lánchíd átadása óriási lehetőség a közlekedési módváltás ösztönzésére. A buszhálózatot a bejelentettnél jobban kellene fejleszteni, a napi hatszáz járatos átkelési kapacitást megduplázva fel kell tárni a legnagyobb autópenetrációval rendelkező budai kerületeket. A városnak ugyanúgy kell reagálnia a híd által adott menekülőútra, ahogy azt a taxisok az átadást követő legelső órákban megtették, duplázva a korábbi áthaladások számát. A híd útpályáján érvényt kell szerezni a forgalmi rendnek, automatizálva a sebességhatár- és záróvonal átlépés ellenőrzését, hogy a Margit híd és Petőfi híd között öt kilométer hosszan kettévágott kerékpáros főhálózat legalább az egyik hídon megkapja azt a biztonságos összeköttetést, amit a forgalmi rend egyébként kínálna.
A kormányzattól meg azt várják, hogy felismerve a Budapestet és agglomerációját, és ezzel a magyar gazdaság szívét egyre inkább sújtó közlekedési nehézségeket, a nemzetközi trendek és hazai körülmények ismeretében elkerülhetetlen lépéseket kiemeljék a mindennapos politikai ütközetek színtereiről és segítsék azok sürgős kezelését. Méltatlannak tartják a Lánchíd megígért finanszírozásának visszatartását csupán azért, mert új forgalmi rendje megfelel a korábban egyhangúan elfogadott közlekedési stratégiának.
Elismerve a kormány érdemeit a gépjárműszám növekedését lehetővé tévő konjunktúrában, az ezzel járó felelősség felismerését kérik. A körúti kerékpársáv vagy a Lánchíd összesen is csupán 20–30 ezer gépjárművet érint naponta, közösségi közlekedéssel kiválóan ellátott területen, miközben a régióban 300 ezerrel, harminc százalékkal nőtt csak az utóbbi tíz évben a gépjárművek száma.
A civil szervezetek szeretnék Budapest lakosságát is megszólítani. Azt kérik, csatlakozzanak hozzájuk és segítsék munkájukat mindazok, akik már látják, hogy a jelenlegi politikai bátorság és előrelátás kevés a városra ható negatív trendek megállításához. A Lánchíd ügyét szimbolikusnak tartva egy petíciót indítanak a híd forgalmi rendjének fenntartásáért. Azt gondolják, ez az a hely, aminek a várostörténeti szimbolikája alkalmassá teheti egy közlekedéspolitikai fordulat kiindulópontjának. Arra kérnek minden budapestit, írja alá a forgalomcsillapított Lánchíd megtartásáért indított petíciójukat, hogy felmutathassák a társadalmi igényt az élhetőbb lakókörnyezetre és fenntarthatóbb közlekedési rendszerre.
A petíció elérhetősége: https://www.peticiok.com/atjarhato_lanchidat
A petíciót aláíró és támogató szervezetek:
- A járda a gyalogosoké
- Bringakultúra Egyesület
- Civilek Józsefvárosért Egyesület
- Extinction Rebellion Magyarország
- Fridays For Future Magyarország
- Járókelő Közhasznú Egyesület
- Kortárs Építészeti Központ – KÉK
- Közlekedő Tömeg Egyesület
- Kis Távolságok Városa Alapítvány
- Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez Egyesület
- Levegő Munkacsoport
- Maradjanak a Fák a Rómain civil csoport
- Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség
- Magyar Kerékpárosklub
- Magyar Közlekedési Klub
- Miutcánk
- Rehab Critical Mass Alapítvány
- Újlipótváros Szuperblokk Civil Társaság
- Valyo, város és a folyó
- Város és Mobilitás Intézet
- Velo Budapest
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
