Drónok, emberek, feladatok<br>2. Repülőgép vagy drón?
A Fővárosi Állat- és Növénykert háromdimenziós modelljének elkészítéséhez nem használtak lézerszkennert, de mérőszalagot sem. A felmérést az Interspect Kutatócsoport végezte, mérő fényképezőgépekkel. Először repülőgép fedélzetéről, IS4 kamerával fényképezték a területet, ez nem tartott hét percig sem. Később a módszert drónnal, egy nyolc légcsavaros helikopterrel is megismételték. Ezzel a módszerrel viszont hat, húszperces felszállással csupán az állatkert felét sikerült rögzíteni, mert a drónon csak kisméretű kalibrált fényképezőgép fér el, és alacsonyan is repül.
A mérőkamera olyan fényképezőgép rendszer, amely magas minőségű elemekből épül fel, az elrajzolása, torzítása minimális, de ezt a minimális hibát is javítják a kalibrációja során megalkotott képletek.
A három dimenziós modell úgy jön létre, mint ahogyan mi emberek 3D-ben látunk: két szemünk van, tehát térlátásunk is. A Molnár Zsolt és Bakó Gábor által tervezett mérőkameráknak is több objektívük van. Ez és a helyváltoztatás (a repülőgép haladása) teszi lehetővé a háromdimenziós leképzést. Az UAV (ember nélküli repülőeszköz) a mérőkamerát nem bírja felemelni, de a videóban látható sikeres kalibrált, átépített kézikamerás tesztek után elkezdték megépíteni drónra szerelhető kisméretű mérőkamerájukat is. A felmérés folyamatát videók mutatják be repülőgépes és drónos esetben.
A háromdimenziós pontfelhőt lézerszkennerrel is elő lehetne állítani, de az Interspect csoport azért választotta a fotogrammetriai megoldást, nehogy megvakuljanak az állatok, vagy a látogatók, mivel a LiDAR-ral (lézerszkenner) szemben a fényképezés semmilyen jelet nem bocsát ki, így teljesen ártalmatlan.
A táj háromdimenziós leképzésének módszerét szemléltető videó a színes pontfelhő elkészítéséig ad betekintést a folyamat fontosabb elemeibe:
- Repülőgép és mérőkamera bemérése, alkalmassá tétele
- Előkészítés
- Légi felmérés
- Terepi geodéziai felmérés
- Fotogrammetriai feldolgozás
- Ortofotó online rendszerben
- Interaktív helyszíni információs monitoron
- Vektorgrafikus 3D térkép
Drónos háromdimenziós légi felmérés és egyéb alkalmazások tesztelését mutatja be a második videó:
A drónos repülés előre programozható, előre megtervezett útvonalat jár be a kopter, és ha meghibásodna, vagy elromlana az idő automatikusan visszatér a kiinduló pont fölé. A kísérletek során manuális (kézi vezérlésű) repülések is előfordultak, ilyenkor az egyik távirányító a koptert, a másik a fényképezést vezérli, tehát két ember kell hozzá.
Előnyök:
- Olcsó szállítás
- Akár függőleges, akár vízszintes felmérési üzemmódban is alkalmazható (például falfelületek felméréséhez)
- Állítható kameratengely
- Előre programozott feladatvégzés
- Jelvesztés esetén automatikus visszatérés
- Élő kép is lehetséges
Hátrányok:
- Kis terület felmérése lehetséges hosszas előkészüléssel
- Nagy tartalékakkumulátor-igény
- Kis munkamagasság
- Nem bír el minden kameratípust, ezért hozzá kellett alakítani a fényképezőgépeket és mérőműszereket kellett tervezni és előállítani
- Magas beszerzési költségek
Arányok:
Repülőgépes felmérés: 150–800 kilométer/óra 1–30 ezer négyzetkilométer felmérése egy nap alatt
Drónos felmérés: Merev szárnyú esetén 0,1–5 négyzetkilométer, míg kopterek esetében 0,1–0,35 négyzetkilométer mérhető fel egy nap alatt (egy repülő eszközre és kezelőszemélyzetre számított reális lehetőségek)
Az Interspect Kutatócsoport online konferencia tesztsorozatában foglalkozott a repülőgép kontra UAV témakörrel, a fotogrammetriai hét összefoglalóját a kutatócsoport weboldalán lehet elolvasni.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!