Dunaújvárosból Európa vizeire

A 2011 áprilisában dunaújvárosi kezdeményezésre elindult fejlesztési program – amely az Európai Unió délkelet-európai stratégiai területfejlesztési programjának (SEE) része – munkájának első szakaszára tett pontot a most megtartott zárókonferencia.

A kezdeményezés célja a folyó menti kis és közepes, ám a hajózásban komoly szerepet játszó kikötők, városok összefogása a logisztikai fejlesztések koordinálására. A partnerségnek nyolc országból kilenc rendes és több támogató, illetve megfigyelő tagja van. Az érintett kikötők: Ausztriából Ennshafen, Szlovákiából Pozsony, Magyarországról Dunaújváros, Horvátországból Vukovár, Szerbiából Újvidék, Romániából Giurgiu és Galac, Bulgáriából Lom és Szilisztra.

A projekt elkezdésekor öt tematikus pillért határoztak meg:
– kikötői logisztikai infrastruktúra kiépítése és fejlesztése;
– közúti és vasúti szállítási kapcsolatok;
– a kikötők bevonása a Ro-Ro és a konténerszállítási szolgáltatásokba;
– IT-megoldások a teherszállítási menedzsmentben (RIS);
– hajózhatósági, környezeti szempontok.

A kidolgozás főbb mérföldkövei a felmérés, a status quo-jelentés után a mestertervek és a helyi akciótervek kidolgozása voltak. Ezután készülhettek el a brüsszeli ajánlások és az integrált stratégia megalkotása.

Miért éppen Dunaújváros? – kérdezhetnénk. A környék már a rómaiak idejében (Intercisa városa) komoly folyóparti település volt, továbbá az ötvenes évek hozadéka, a kikötő, a vasmű, az infrastruktúra kiépítése is fejlesztett a településen. Ideális helyen van: a Dunát keresztezi a Pentele híd, a majdani M8-as autópálya, komoly vasúti infrastruktúrája is van. A fejlesztést két változatban képzelik el: a Pentele híd alatti (folyásirány szerint) területen zöldmezős beruházással új, teljes vertikumú, évi hatmillió tonna kapacitású kikötő létesítése, vagy pedig a már meglevő Dunaferr-kikötő évi 4,5 millió tonna kapacitású, országos közforgalmú kikötővé fejlesztése.

Ennshafenben a már meglevő logisztikai centrumot kell a vízi szállítás előtérbe helyezésével fejleszteni, a vízi és a vasúti konténerszállítás támogatásával. További cégeket szeretnének bevonni, 3600 négyzetméternyi irodahelyiség áll még üresen. Pozsonyban, mint Szlovákia legnagyobb, működő kikötőjében a fejlesztésekre kell „csupán” forrásokat találni. Újvidék lehet az Ázsia-központ, azaz a Constanta és Regensburg között félúton elhelyezkedő nagy logisztikai központ, ehhez főleg a lakott területek és a természeti környezet védelmének megfelelő fejlesztéseket kell végrehajtani. Vukováron az egyik fő cél a tengerjáró hajók befogadására is alkalmas infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A bulgáriai Lom kikötőjében elengedhetetlen az új technológiák és szolgáltatások bevezetése, valamint újabb résztvevők bevonása a logisztikai láncba, Szilisztrában a hátországi közlekedési kapcsolatok erősítése a fő feladat. Romániában Giurgiuban minden feltétel adva van egy multimodális csatlakozó központhoz, mindenképp nagyobb szerepet fog kapni az áruforgalom és az üzleti kapcsolatok elősegítésében. Galac kikötője ma is Európa egyik legkeletibb kapuja, ideális hely az Ázsiából érkező áruk átrakásához, továbbításához.

Az EU délkelet-európai programjában nemcsak uniós tagállamok vesznek részt, több külső ország (Albánia, volt jugoszláv tagállamok, Moldova, Ukrajna) is tagja. A regionalitás miatt Olaszországnak például csak az Adria menti területei, Ukrajnából Kárpátalja és Galícia egy része tartozik ide. A 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban az olasz tartományok kilépnek, új tagként Németország déli része csatlakozik. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a programra jutó keret azonban drasztikusan: 228,5 millióról 197,5 millió euróra, az összesen 247 millióról 225,1 millióra csökken, ezzel a DaHar II-re jutó forrásokat is komoly érvágás éri. Mindazonáltal a végeredményben 230 oldalas, közösen megalkotott dokumentumnak komoly esélye van, hogy felkeltse az uniós és a hazai döntéshozók figyelmét, és esély mutatkozik a fejlesztési források megszerzésére.

A vizsgálatok, az ajánlások tehát elkészültek a majdnem hároméves munka során. Az előkészítés alatt álló DaHar II. projekt feladata a fenti javaslatok minél szélesebb körű megvalósítása, a vízi kereskedelmi kapcsolatok élénkítése lesz. A projektben részt vevő partnerek szándéknyilatkozatot írtak alá a munka folytatásáról.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!