Élet a jegypénztáron kívül, 3. rész: Jegy az éterből
E cikk előzményeit türelmetlen kommentek kísérték: mire fel vacakolunk még mindig a pénztári jegyváltással, hiszen az Elvirán anélkül vásárolhatunk utazási jogosultságot, hogy a fenekünket felemelnénk a fotelből. Természetesen mi is ide szerettünk volna megérkezni, de ahogy eddig, most is ki kell hangsúlyoznunk, hogy nem az újításokkal és a technológiai fejlődéssel lépést tartó élbolyt kísérjük most, hanem éppen az ezeket gyanakodva szemlélő átlagembert. Az ő meggyőzéséhez pedig mindennek ötször-tízszer olyan prímán kell működnie, mint ahogy működik, hogy átlendüljön a holtponton és az út szélén hagyja eddig jól bevált szokásait az újdonság kedvéért.
Megjegyezendő, hogy éppen helyzet is van, ami az újdonságnak kedvez, drámaian lelassult a pénztári kiszolgálás, ha most nem tör át az online-jegyvásárlás, akkor soha.
Így hát nemcsak elemi érdekből – nincsen kedvünk ismételten lekésni a vonatot – hanem elemzői kíváncsisággal vetettük bele magunkat az újdonságba – és itt most elnézést kérünk azoktól, akiknek ez napi rutin. Külföldi vonatjegyet legtöbbször online-módon vásárolunk, hiszen a legközelebbi nemzetközi pénztárba elfáradni nehéz – kivéve akkor, ha az Elvira a térképes hirdetés ellenére mégsem adta ki a globáláras ajánlatot (Budapest – Hamburg, azóta ezt már szerencsére orvosolták) – tehát nem idegen a gyakorlat. A nemzetközi jegyváltás súlyos ügy, nem sajnáljuk rá a perceket, egy húszperces vonatútért viszont csak másodperceket vagyunk hajlandóak a mobiltelefonon pötyögni. De azért most kipróbáljuk.
Megzavarhat minket, ha nagy járatsűrűségű viszonylatra a délután-este folyamán tévedünk, mert a menetrendi rovatot az elejéről, tehát elmúlt időponttól dobja fel a rendszer, itt böngészve hiányoznak a jegyvásárlást lehetővé tevő címkék. Kezdetben ez akár teljes tanácstalanságot is okozhat, ám ha véletlenül sikerül előretekerni a listát, az aktuális időpont után induló vonatoknál már mindent látunk. Másodszorra rutin lesz, OK.
Kicsit puszta a kezdőoldal, de megtudhatjuk belőle, hogy ha bármilyen problémánk van, a Mávdirekt oldalán minden kérdésre választ találunk. Ehhez csak annyit kell hozzátennünk, hogy a Mávdirekt oldalán körülbelül az ötödik almenű huszadik zsebében találjuk az online-jegyvétellel kapcsolatos infókat, még a tavalyi Mikulásra is előbb fogunk ráakadni, mint a minket most azonnal és esetleg égetően érdeklő válaszokra.
Persze, oda-vissza szeretnénk utazni, de ezt az opciót nem engedi a rendszer. Csak a sokadik sikertelen próbálkozás után kattintunk a kérdőjelre, és rögtön megtudhatjuk, hogy 100 kilométer alatt csak odaúti jegyet válthatunk. Az emögött megbúvó rációra azóta sem sikerült rájönnünk, nyilvánvaló, hogy a távolság csökkenésével arányosan egyre több és több oda-vissza jegyet váltanának az utasok, ezért ez a korlátozás szembemegy a józan értelemmel. Mindazonáltal nem vitatjuk, hogy rejtett, üzemeltetői érdek lehet a háttérben, az azonban minket nem érdekel. Kénytelen-kelletlen bejelöljük az egy darab odaúti jegyet. Ez a probléma pénztári vásárlás esetén nem, automatánál azonban ugyanúgy előjön.
Miután a „Jegy a kosárba″-billentyűre kattintottunk, jobboldalon drámai változás áll be: a „Vásárlói kosár″-felirat alatt megjelenik a megvásárolni szándékozott szolgáltatás leírása, azaz a menetjegyünk. Mindazonáltal ekkor még nem tudhatjuk, hogy ez már maga a kosár, ugyanis internetes vásárlásokon edződöttek tudják, hogy a kosárfunkció általában egy külön kérhető lépés, arra az esetre, ha sokféle különböző dolgot szeretnénk egyszerre megvásárolni. Itt pedig most még csak egy árva menetjegyről van szó. Előfordulhat az is, hogy a kosárfunkcióhoz úgy szerenénk hozzájutni, hogy a felette lévő, bal felé csavarodó kék nyilat piszkáljuk. Ne tegyük, ez nem az. Higgyük el, hogy benne vagyunk a kosárban, eleve!
Szóval kosarazunk. Annyira belejövünk, hogy véletlenül még egyszer rákattintunk a „Jegy a kosárba″-billentyűre, ekkor jobboldalon másodszor is megjelenik a tétel és immár dupla ár elszámolásával fenyeget. Az utolsó tételt még vissza tudjuk vonni, de ha netán két, vagy több téves többletjegyet raktunk volna a kosárba, onnan már csak a kosár tartalmának kiborítása után tudunk visszakozni (balra csavarodó kék visszanyíl).
Igen, itt. Jegyek törlése, aztán kezdhetünk mindent előről. Úgyhogy óvatosan a kattintgatással!
Közben felfigyelünk a jegyek darabszámának ablakában arra a lehetőségre, hogy itt akár több darab jegyet is vásárolhatunk, a kosárba való egyenkénti rakosgatás alternatívájaként. A kérdőjelre kattintva viszont megtudhatjuk, hogy a jegy kiválasztása csak a már kiválasztott útvonalra szól, így szó sem lehet arról, hogy vásárolok magamnak egy utazási jogosultságot Budapestre, feleségemnek pedig Balatonalmádiba. Ez sajnos két külön tranzakció, külön fizetéssel. Ha az útvonalunk egyezik, de az igénybe venni kívánt kedvezmények különböznek, akkor a „Jegy a kosárba″-billentyű megnyomása után – ekkor jobboldalon láthatóvá válik a kosárban lévő, megvásárlásra váró utazási jogosultság – újabb jegyeket állíthatunk be, azonos tranzakción belül.
Ne felejtsük el ezeket is a kosárba továbbítani. Azonkívül legyünk mértéktartóak és bármennyire is megzavar minket néha a rendszer, az oldal alján ékeskedő „Újabb utazás″-billentyűt mindeképpen kerüljük el, az ugyanis lenullázza eddigi erőfeszítéseinket. A legteljesebb mértékben arányos lenne, ha e gombon egy nagy vörös „Cancel″-felirat állna, mellette a megfelelő figyelmeztetéssel, miszerint itt megszakítjuk a folyamatot.
Hátra van még a feketeleves, meg kell adnunk e-mail-címünket, holott a rendszer azt ismeri, ezenkívül személyes adatainkat. Ezt a rendszer nem ismeri, de mivel a szolgáltatáshoz regisztrálnunk kell, akár ismerhetné is. Ezeknek a beírása megint sok-sok másodperc, itt kezd a rendszer nagyon nem időtakarékossá és nagyon nem felhasználóbaráttá válni, mintha egy ügyfélkapuba tévedtünk volna.
Ha ezzel megvoltunk, jutalmul elzarándokolhatunk saját bankunk fizetési oldalára. Legkésőbb ekkor fel kell emelnünk fenekünket a fotelből, hogy megkeressük bankkártyánkat. Más szolgáltatásnál lehetőség van regisztrált bankkártyával való fizetésre, itt nincsen. Bankkártya száma, biztonsági kód, date of expiry. Megy, megy az idő.
Érzésünk szerint most léptük át a komfortzónát, lehet, hogy harminc forinttal olcsóbban utazunk, de percek óta pötyögünk a telefonba, fixírozzuk bankkártyánk számát, szerencsés vidéki kisállomásokon – mint egyedüli utas – már régen megváltottuk volna drágább jegyünket és már a peronon lennénk. Itt még csak most jön a visszaigazoló e-mail, ahonnan ügyesen el kell mentenünk a jegyet telefonunk megfelelő zugába. Legyünk biztosak benne, hogy ott van!
Az pedig, hogy a jegyvizsgáló fog túrkálni a telefonunk képernyőjén a QR-kód megfelelő nagyításához, vagy minket kér meg erre, majd a vonaton eldől.
A módszer kétségkívül korszerű, de érzésünk szerint egyelőre kőbaltával érsebészkedünk. El is fáradtunk a végére, rendesen.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!