Épül a Rail Baltica
A Rail Baltica-hálózat célja, hogy normál, 1435 milliméter nyomtávú vasúti összeköttetést hozzon létre Lengyelország, valamint a balti államok fővárosai: Vilnius, Riga és Tallinn között. A litván, lett és észt széles nyomtávú vasúthálózaton elsősorban az Oroszországból és oda tartó, kelet–nyugati irányú forgalom zajlik. A három kis ország hiába az Európai Unió tagja bő tíz éve, jelenleg semmilyen határátlépő személyforgalom nincs közöttük, és a vasúti teherszállítás is alacsony mértékű. Ráadásul az oroszok új balti-tengeri kikötője Ust Lugánál várhatóan tovább csökkenti a balti államok kelet–nyugati irányú teherforgalmát. Ennek ellensúlyozására született meg a Rail Baltica-projekt.
A Rail Baltica első, 380 millió eurót felemésztő szakaszában öt építési beruházást hajtottak végre Litvániában. Egyrészt felújították a lengyel határtól Mockaiig vezető, tizenkilenc kilométer hosszú normál nyomtávú sínpárt, valamint a Mockait Šeštokaival összekötő, hét kilométernyi fonódott pályát. A Kauno Tiltai és Mitnija konzorciuma 109,3 millió euró költségből Šeštokai és Marijampolė között harminchat kilométer hosszan átépítette az eddig is meglévő széles pályát, továbbá azzal párhuzamosan 34,5 kilométernyi új, normál nyomtávú sínpárt alakított ki, ezzel elhagyhatóvá válik az eddigi šeštokaii nyomtávváltás. Újabb szerződések keretében folytatták a normál pálya kialakítását és a széles sínpár átépítését az ország második legnépesebb városáig, Kaunasig. A Kaunas előtti hídon a kétvágányú széles pálya egyik vágányát 1435 milliméteresre építették át.
A beruházások lehetőséget biztosítottak a 93 kilométernyi széles nyomtávú vágány teljes rekonstrukciójára, amelynek köszönhetően a személyszállító vonatok százhússzal, a teherszerelvények nyolcvannal haladhatnak mindkét sínpáron. Az új, normál pálya mellett Marijampolėnál, Kazlų Rūdanál és Kaunasnál hoztak létre peront. Marijampolė és Kalvarija állomások is átépültek: kiépítettek összesen huszonkét kitérőt, több mint öt kilométernyi zajvédő falat, nyolcszáz méternyi támfalat, tíz szintbeli útátjárót, nyolc hidat, harminckét átereszt, valamint egy gyalogos aluljárót Marijampolėban.
A tehervonatok, köztük a májusban átadott, 25,4 millió euróból létrehozott kaunasi intermodális terminált kiszolgáló szerelvények már pár hónapon belül az új, 1435 milliméteres vonalat fogják használni. A PKP Intercity is át fogja küldeni Litvániába a Hańcza nevű, Varsó és Bialystok közötti járatát a decemberi menetrendváltástól, a jelenlegi terv szerint viszont kezdetben Mockainál még át kell majd szállni egy széles nyomtávú litván szerelvényre. Az International Railway Journal információi alapján a határátlépő regionális utasforgalom beindításáról azonban egyelőre még nincs döntés. Algirdas Butkevičius litván miniszterelnök szerint elsősorban attól függ, hogy a lengyelek felújítják-e a Bialystoktól a litván határig tartó vonalszakaszt, amelynek egyes részein jelenleg mindössze harminccal lehet döcögni. Az ügy megvitatása napirenden van Lengyelországban.
A Rail Baltica második fázisa gigászibb léptékű lesz majd: Kaunastól Tallinnig, 728 kilométer hosszan már kétvágányú, villamosított pálya épülhet ki, ehhez a becslések szerint 3,68 milliárd euróra lesz szükség. A projekt meggyorsítása érdekében a három balti ország kormánya tavaly októberben egy közös vállalkozást is létrehozott. Az egyeztetések várhatóan jövőre befejeződhetnek, a tervezési munkák és a szükséges földterületek felvásárlása 2019-ben zárulhatnak le. A tényleges építés 2019 és 2025 között valósulhat meg. A Rail Baltica várható éves utasforgalmát ötmillióra, a teherforgalmat tizenhárom millió tonnára prognosztizálják 2030-ra. A projekt távlati tervei között szerepel a Finnországgal való összeköttetés is egy hatvan kilométer hosszú, tenger alatti alagúttal – számol be a Railway Gazette.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
