Esélytelenül

Szinte ugyanazokban a percekben, amikor kövér, olajos füstöt lökve begyorsult a ferencvárosi szent tehén, a 265-ös Szergej, hogy a maga előtt tolt romos M43 1067 felöklelje a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, a BILK területén a Kamion és az Európa utca metszéspontjában lévő vasúti átjáróban a sínekre állított Lada Szamarát, Hajdúsámsonban a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott egy Renault, és ütközött a Debrecen felől Mátészalkára közlekedő személyvonattal. A balesetben szerencsére senki sem sérült meg komolyabban, de a történtek jelzik: soha, semmilyen figyelmeztetésből, kampányból nem elég.

Csak amióta az Indóház létezik (idestova nyolcadik éve), a soroksári volt a negyedik olyan hasonló szimuláció, amely arra figyelmeztetett: az útátjárókban a kisebb gumikerekűeknek semmi esélyük, még egy, a vasúti járművek között könnyűsúlyú Bz-vel szemben sem. A kamionok viszont még a mozdonyokban is komoly kárt okoznak: 2010. október 20-án a Budapest–Kelebia fővonalon Délegyháza és Kiskunlacháza állomás közötti szakaszon történt halálos baleset, amely során a tehervonat sódert szállító kamionnal ütközött – a mozdonyvezető a helyszínen életét vesztette, a 1054-es Szili pedig végzetesen megrongálódott.

Noha a hajdúsámsoni baleset intő jel, biztató ugyanakkor, hogy az elmúlt évek ellenőrzései és az újszerű nyári kampánysorozat hatására körülbelül hatvan százalékkal, a tavalyi első negyedévi 59-ről 36-ra csökkent az útátjárós balesetek száma és – ugyanezt az időszakot vizsgálva – feleannyian, huszonkettővel szemben csak tízen haltak meg augusztus végéig.

Ami pedig a BILK-en lezajlott demonstráció előzményeit illeti, nyáron írták alá a felek a Közlekedésbiztonsági projektcsomag a MÁV hálózatán elnevezésű projekttámogatási szerződést. A Közlekedési Operatív Program (Közop) átfogó stratégiai céljai között szerepel a közlekedésbiztonság javítása. A szándék megvalósítása érdekében indítandó projektek befogadásának előkészítését 2011 márciusában kezdte meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közop Irányító Hatósága – ekkor kereste meg a vasút-üzemeltetőket és a közútkezelőket azzal a kéréssel, hogy tegyenek javaslatokat a kezelésükben lévő hálózatokon történt balesetek megelőzésére, célzott, kisköltségű, hatékony beavatkozásokra. A balesetek megelőzését elősegítő beavatkozásokra az Új Széchenyi Tervben elkülönített 50 milliárd forintból a MÁV 12,4 milliárdot fordíthat közlekedésbiztonsági fejlesztésekre: a munkák legkésőbb 2015 második felére befejeződnek.

A fejlesztések között szerepelnek a baleseti gócpontokon tervezett beavatkozások, a forgalomirányításra, intelligens közlekedési eszközök alkalmazására vonatkozó beruházások, a legveszélyesebb vasúti átjárókban, illetve a vasúton tervezett biztonságnövelő eljárások: jelesül a problémás vasúti átjárók átépítésének előkészítése úgy, hogy az alacsony járművek is biztonsággal használhassák. A 2012–2015 között zajló programban összesen 180 vasúti átjáróban helyeznek el fél- és fénysorompókat, korszerűsítik a vonatérzékelést, kamerákkal figyelik az átjárókban elkövetett szabálysértéseket, kiépítik a diagnosztikai és monitoring berendezéseket, valamint a videós pályafelügyeleti rendszert. A tervek szerint erre – jelentős részben EU-forrásból folyósított – hozzávetőlegesen 2,9 milliárd forintot fordít a MÁV Zrt. 2014 végéig.

Az útátjárók biztonságának növelése projekt keretében 2013 elejéig a vasúttársaság négy új sorompót telepít, és további negyven helyszínen egészíti ki a már működő berendezéseket jobban megfigyelhető jelzés adására szolgáló félsorompóval, illetve LED optikával. A program folytatásaként 2013–14-ben további egy-egy milliárd forint felhasználásával körülbelül 120 útátjáró biztonsági szintjének javítását tervezi a vasútvállalat.

A teljes fejlesztési program része még 29 hőnfutásjelző berendezés telepítése. Ezek mérik a vasúti pályán elhaladó járműveknél a csapágytok, a féktárcsák, kerékabroncsok hőmérsékletét, és a határérték felett jeleznek. Alkalmazásukkal a károsodott járművek kiszűrhetők, ezzel kisiklások, komoly káresetek, balesetek előzhetők meg. A huszonnyolc dinamikus mérleg és laposkerék-jelző berendezés feladata lesz a túlsúlyos járművek, az elmozdult rakományok egyenetlen kerékterhelésének, valamint a hibás futóművű járműveknél a keréklaposodás érzékelése, jelzése. Tizenhét rakszelvény-ellenőrző készülék jelzi majd a vasúti űrszelvényen túlnyúló, túlméretes rakományokat.

A vasúti biztonság javítása a legmagasabb prioritást élvező fejlesztések közé tartozik. A projekt 85 százaléka európai uniós, 15 százaléka hazai költségvetési forrásból valósul meg.