Falcon-fordulat: leáll a gyártás?

iho   ·   2016.03.20. 08:45
cim

A világ egyik valaha volt legsikeresebb sugárhajtású szuperszonikus harci gépének gyártása kifutóban van, a Lockheed Martin attól tart, hogy ha a jelenleg Irak számára rendelt gépek elkészülnek, és ha a következő, pakisztáni megrendelésre nem bólint rá elég hamar az amerikai törvényhozás, akkor bekövetkezik az, amit a repülőgépgyártók leginkább szeretnének elkerülni: „gap”, vagyis szünet, átmeneti leállás a gyártósoron.

Átmeneti leállás, talán a végleges leállás előtt. Maga a pakisztáni üzlet is kétséges, mert a szenátus egyik szakbizottsága egyelőre piros jelzést adott, hivatkozva Pakisztán nukleáris programjára, más szenátorok és képviselők viszont azt mondják, Pakisztán a terrorizmus elleni harc miatt kell, hogy modernizálja légierejét.

A jelenlegi helyzet az, ha a törvényhozók a napokban döntenek, már akkor sem garantált az F-16-os gyártósor folyamatos működése.

Ugyanakkor felmerült egy másik érdekes gondolat, és a jelek szerint ennek is lehet realitása: lehet, hogy az amerikai F-16-os termelés leáll, de mi van, ha máshol kezdődne el az összeszerelés? Az indiai miniszterelnök nemrég látogatást tett a Lockheednál és a jelek szerint mindkét félnek vannak elképzelései, netán szándékai is, a Fighting Falcon indiai gyártására. Ugyanakkor világosan látni kell, miközben az amerikaiaknak az indiai fegyverkezési programok fokozott bizonytalansága nyújtja az esélyt, például az a kissé zavaros helyzet, ami a Rafale vagy akár a PAK-FA rendszeresítését, illetve az orosz gép közös gyártását kíséri, ez a bizonytalanság eluralkodhat egy esetleges F-16-gyártás körül is.

India nagy formátumú vevő, de igen nehéz partner, sokféle igénnyel és a maga érdekeit körömszakadtáig védve, nemrég például sokadszorra kezdődtek új tárgyalások új feltételekről a T-50-es ügyében, azon az alapon, hogy az indiaiak egyrészt továbbra is sokallják az árat, másrészt kételkednek a gép bizonyos kulcsképességeiben.

Eredetileg a Rafale-üzlet is indiai gyártás lett volna, de aztán harminchat gép közvetlen megvásárlása lett belőle. Az F-16-osok indiai gyártása esetén pedig érdekes mód nem az indiai repülőgépgyártó konszern, a HAL, hanem a TATA csoport lenne sajtóhírek szerint a főszereplő. Bonyolítja a helyzetet, hogy miközben a pakisztániak a maguk nyolc F-16-osa sorsának eldöntésére várnak, sajtóhírek szerint komolyan felháborodtak, amiért legfőbb térségi ellenfelük netán gyártaná is a gépet.

De mindez még egyelőre mondhatni a levegőben lóg, miközben jövő év végére az eredeti F-16-s gyártósor akkor is leállhat, ha Indiában netán beindulna egy másik. A Lockheed persze nem szégyenkezhet emiatt. A negyedik generációs, fly-by-wire harci gép prototípusa először már bizony több mint negyven éve, 1974-ben szállt fel, még a General Dynamics konstrukciójaként.

Azóta több mint 4500 példánya készült csaknem 140 különféle altípusként és változatban, volt, amikor Fort Worth naponta egy új gépet bocsátott ki – de ez 1993-ban volt, tavaly pedig csak tizenegy, tavalyelőtt tizenhét Falcont adott át a Lockheed.

A rendelések kiszáradása persze összefügg azzal, hogy sok F-16-os üzemeltető a következő típusát már az ugyancsak a Lockheednál egyelőre kisebb sorozatban készülő F-35-ösben látja. Ugyanakkor épp a Lockheed programvezetője mutatott rá arra, hogy sok ország nem engedheti meg magának az alacsony észlelhetőségű, ötödik generációs harci gép beszerzését: így válik a nyolcvanas–kilencvenes évek „csúcsmodellje” a következő évtizedben esetleg a „szegények harci gépévé”.

Ami persze relatív: egy új F-16-os egyfelől szintén nem  túl olcsó, másfelől viszont amellett, hogy „csak” negyedik generációs, nagyon is ütőképes eszköz, sokféle szerepkörben bevethető, légiharcban és földi támadóként is továbbra is értékes típus, friss V (Viper) kiadásában már AESA radarral, egyfelől príma manőverező képességekkel, másfelől, ha erre is felkészítik, a digitális hálózati hadviselére is alkalmas. Sokféle konfliktusban kipróbált és bizonyított típus, rengeteg féle fegyverzettel.

Hogy ma is érdemes ebben a típusban gondolkodni, azt NATO-szomszédunk bizonyítja: Románia az idén  kapja meg első a portugál légierő tartalékából származó és tisztességesen felújított, modernizált Falconokat a még mindig repülő MiG-21 Lancerek leváltására.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek