Felmérték a dunai belvízi kikötőket

Befejeződött kilenc közép- és dél-kelet-európai dunai hajókikötő állapotának és fejlesztési lehetőségeinek felmérése, amelyet a DaHar (Danube Inland Harbour Developement – Dunai Belvízi Kikötők Fejlesztése) elnevezésű európai uniós projekt keretében végeztek el magyar szakemberek.

A dunaújvárosi projekt szerdai támogatói fórumán Győri Máté műszaki projektvezető elmondta: az érintett hét országban helyi cselekvési terveket készítenek az egyes kis- és közepes kikötők fejlesztéséhez, amelyeket egy stratégiában összegeznek. Ennek során Dunaújvárosban megvizsgálják, hogy a jelenlegi kikötő fejlesztési terve hogyan egyeztethető össze egy új dunaújvárosi kikötő építésével - tette hozzá. Rédli László projektvezető azt mondta: az új dunaújvárosi kikötőt a szárazföldi közlekedési folyosók metszéspontjában tervezik. Intenzív szakmai egyeztetés folyik arról, hogy mi kerül a dunaújvárosi stratégiába - tette hozzá.

A 2014 januárban záruló, hároméves projekt fő célja, hogy logisztikai szempontból hatékonyabban fogja össze a dunai hajózást, ennek érdekében az ausztriai Ennshafentől a romániai Galatiig hét kis- és közepes Duna-parti város kikötőjét vonták be a tervezésbe. A konkrét célok között többek közt a folyami hajózást segítő logisztikai infrastruktúra fejlesztése, a kis- és közepes kikötőknek a dunai konténerszállítási szolgáltatásokba történő bevonása, valamint a közúti és vasúti szállítási kapcsolatok fejlesztése szerepel.

Medgyesy Balázs, a Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztos úgy vélte: a DaHar projekt erőssége, hogy összhangban van a Duna Régió Stratégiával. A kikötőfejlesztési stratégia jó eséllyel kap finanszírozást az Európai Unió elkövetkező költségvetési időszakában. A projekt dunaújvárosi és korábbi, vukovári fórumán is felmerült a Duna hajózhatóságának problémája. Ezzel kapcsolatban Medgyesy Balázs azt mondta: ideális években elérhető az, hogy a Duna évi 330 napon hajózható legyen. Mint mondta, ma romló meteorológiai viszonyok között kell segíteni a hajózást.

Ennek érdekében indult el a folyami információs rendszer fejlesztése, a rendszer keretében a hajósok és hatóságok számára is elérhető hálózaton tehetik közzé a meder aktuális mélységét. A medertérképezés javítása és a Duna hordalékegyensúlyának felborulásából származó problémák kezelése a teljes Duna-szakaszon kiemelt cél – mondta a kormánybiztos.