Gyomirtás nyírvidéki módra

A nyár beköszöntével, a gyom a kisvasutat sem kímélte, július derekára már helyenként fél méter magasra is feltört. A vonalon ritkán közlekedő pályafenntartó szerelvény nem volt elég az űrszelvény tisztításához, mint ahogy azt régen a személyvonatok tették. A kritikus helyekre gumikerekű segítség érkezett, ami a legmagasabb gazzal, és fanövésekkel egyaránt megbirkózott.
A gép a vágánytengelyben haladva vágólapja segítségével az űrszelvényt maradéktalanul kitisztította. Másnap a „helyi motoros” a Dongó becenévvel illetett C50-es mozdony, permetezőszerelvényével az egész vonalat végigjárta, egyelőre megoldva a gyom-problémákat a bezárt kisvasúton.
Mint azt nyomtatott formában az olvasóink e havi számunkból megtudhatták a vonalak végig járhatóak, a pályahibák a bezárás óta a lopások és az időjárás miatt azonban egyre csak sokasodnak. Egy rövid szakasz bejárásával világossá vált azonban, hogy a pálya melletti állomások, illetve a hajdani távíró és a térvilágítás oszlopait nagyon sok helyen megdézsmálták.
Paszab állomáson már csak a földből az égre meredő betonlábazat valamint egy kibelezett pályatelefon árulkodik a hajdani dicső kétvágányos állomásról. Az állomásépületet illemhelyként és focikapuként használják, ez utóbbi miatt a vakolat hiányos. A jegykiadó helyiség tömör fa ajtaja is eltűnt, valószínűleg valamelyik kályhában végezte.
A kisvasút helyzete elég kilátástalan, reméljük egyszer még koptathatják a síneket az Mk48-as dízelmozdonyok.