Gyors forgalomnövekedés, gyors bővítések Ferihegyen, és a kínai kapcsolat
Minden korábbi rekordot megdöntött a Budapest Airport első negyedéves utasforgalmi növekedése; a 16,9 százalékos bővülés majdnem háromszorosan meghaladja az EU-repülőterek 6,2 százalékos növekedési átlagát. Egyre több új légitársaság érkezik Magyarországra, a régiek pedig sorban emelik a járatszámokat vagy a kapacitást, elemzi az eredményeket a reptérkezelő közleménye.
Kevés híján majdnem hárommillió, egészen pontosan 2 millió 982 ezer 365 fő vette igénybe három hónap alatt utazásához a budapesti repülőteret. Ezt a kivételes teljesítményt a földrész repülőtereit tömörítő szakmai szervezet, az ACI Europe (Repülőterek Nemzetközi Tanácsa, Európai tagozat) is külön sajtóközleményben emelte ki. Statisztikáik szerint ezzel a gyors növekedési ütemmel Budapest az európai repülőterek top ligájába került, jócskán megelőzve Európa számos nagy elosztó repülőtérének növekedését is.
A gyors növekedés áprilisi összetevői: ebben a hónapban indította el napi ötödik járatát Varsóba a LOT lengyel légitársaság, a német Lufthansa napi ötről hatra emelte a Frankfurtba közlekedő járatai számát, amelyeket legtöbbször a nagyobb kapacitású Airbus A321-essel teljesítenek. Az új járatok közül érdemes megemlíteni a Ryanair észak-spanyolországi santanderi járatát, illetve a Wizz Air Norvégiába, Stavangerbe repülő gépeit. A német airBerlin légitársaság csődje nyomán nem maradt légi összeköttetés nélkül a német főváros sem: az easyJet mellett a Wizz Air és a Ryanair is repül ezen az útvonalon.
„A budapesti forgalom további növekedésére számítunk a nyári utazási szezonban, hiszen csak most, a hónap elején három új tengerentúli járat csatlakozott az Air Canada Rouge torontói desztinációjához; a LOT lengyel légitársasággal heti négy alkalommal lehet New Yorkba és kétszer Chicagóba repülni, az American Airlines pedig naponta közlekedik Budapest és Philadelphia között” – idézi a közlemény Kam Jandut, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatóját. A járatfejlesztésekért is felelős szakember elmondta azt is, hogy az idén március végétől októberig tartó nyári utazási szezonban sikerült másfél millióval több utasférőhelyet hozni Budapestre. Az utazás kényelmét pedig nagymértékben növeli, hogy nyárra elkészülnek a belső felújítások a 2A és a 2B területén, augusztus elején pedig átadják a forgalomnak a nem-schengeni járatokat kiszolgáló, 2B oldali utasmólót.
Éppen a növekvő forgalom támasztotta követelmények miatt indította el két évvel ezelőtt a Budapest Airport a BUD 2020 névre keresztelt ötéves repülőtér-fejlesztési programját, melynek keretében több mint 160 millió eurót (50 milliárd forint) fordít infrastruktúra-fejlesztésre. Ennek részeként épül a 2B oldalon a több mint tízezer négyzetméteres új utasforgalmi terület, zajlik az 1. futópálya (13R/31L) betonjának és műszerezettségének (ILS) továbbfejlesztése, tavaly elkészült a DHL Express és a TNT új logisztikai bázisa, átadták a repülőtéri szállodát. Az idén nyáron megkezdődik a 2. Terminál mellé tervezett Cargo City építése, decemberben elindul egy többemeletes parkolóház kivitelezése és megkezdődött a 3. Terminál tervezéséhez szükséges koncepció kidolgozása.
A reptérkezelő egy másik érdekes híre, hogy a Budapest Airport felső vezetői is részt vesznek a 2018. május 16. és 18. között Sanghajban rendezett „Transport Logistic” konferencián, a világ legnagyobb közlekedési és logisztikai fórumán. A magyar főváros repülőterének képviselői kihasználják az esemény nyújtotta lehetőséget, hogy kínai partnerekkel tárgyaljanak Budapest és a sanghaji régió közötti utas- és áruszállító járatok indításának lehetőségéről. Jelenleg heti négy járat üzemel Peking és Budapest között, ám felmérések azt mutatják, hogy a dél-kínai régióban is jelentős igény lenne utasszállító járatok iránt.
2015 májusa óta az Air China hetente négy alkalommal repül széles törzsű, Airbus A330 típusú repülőgépekkel a kínai és a magyar főváros között (a korábban, 2012-ig a Hainan Airlines által üzemeltetett útvonalon). A járat a kínai és a magyar üzleti és szabadidős utasok körében egyaránt népszerű. A Budapest Airport emellett a 2017 novemberében Budapesten rendezett Kína – Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó során szándéknyilatkozatot írt alá két logisztikai nagyvállalattal, az STO Expresszel és az EKOL-lal; a Magyar Posta pedig ugyanekkor a kínai ZTO Expresszel hozott létre vegyesvállalatot légi áruszállítási profillal. Ezt megelőzően, 2016-ban a Budapest Airport légiáru-forgalomért felelős vezetői az „Egy övezet, egy út kezdeményezés” keretében, sanghaji magyar főkonzulátus aktív támogatásával munkakapcsolatot alakítottak ki Ningbo város repülőterével.
„A budapesti repülőtér több tekintetben is igen előnyös cargo üzemelés céljából, hiszen hatalmas fejlesztési területekkel rendelkezik, résidő korlátozások nélkül, és hatékony kiszolgálást tesz lehetővé az előtereken. Ezer kilométeres távolságon belül húsz európai ország érhető el közúton, beleértve a balkáni régiót és Kelet-Európát; Budapestnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy jelentős elosztóközponttá fejlődjön” – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója, aki maga is részt vesz a sanghaji fórumon.
Hozzátette: „A magyar kormány keleti nyitás politikája nyújtotta támogatás segítségével már több éve kiváló üzleti kapcsolatokat alakítottunk ki lehetséges partnerekkel a sanghaji régióban, Kína egyik legfejlettebb gazdasági térségében. A cargo légitársaságok járathálózatai és a személyszállító repülőgépeken történő áruszállítás (belly cargo) jó export lehetőségeket biztosítanak a magyar gyártóknak az elektronikai szektorban, az autógyártásban és a gyógyszeriparban.”
„A légiáru-forgalom mindig megtalálja a számára legmegfelelőbb, leghatékonyabb útvonalakat. Úgy véljük, hogy a Budapest Airport lehetne a legideálisabb elosztóközpont Közép-Kelet-Európában, illetve, hogy a düsseldorfi és a hamburgi testvér repülőtereinkkel együtt vonzó, új, közös megoldásokat tudunk ajánlani a cargo üzemeltetőknek” – nyilatkozta René Droese, a Budapest Airport ingatlan és cargo üzletág-igazgatója. Hozzátette: a Budapest Airport cargo forgalma két év alatt 39 százalékkal nőtt.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
