Huszonegy magyar család karbonlábnyomát mérték meg Piliscsabán – megdöbbentő különbségeket találtak

A rendszeresen nagy távolságra utazóknak akár négyszer nagyobb a karbonlábnyoma.

A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve huszonegy háztartás életmódjának karbonlábnyomát mérte fel. A projekt célja annak tudatosítása a lakosságban, hogy életmód-változtatással jelentősen csökkenteni lehet a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a magyarok átlagos karbonlábnyoma kétszeresen meghaladja a fenntartható szintet. A kutatás külön kitért a mindennapos és a szabadidős célú utazásra is, amelyek rendkívüli mértékben megnövelik a családok karbonlábnyomát.

2020-ban augusztus 22-ére esik az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day), vagyis az az időpont, amikor az emberiség feléli a Föld egy év alatt megújuló tartalékait. Bár 2019-hez képest több mint három héttel későbbre került ez a dátum, az ökológiai egyensúly biztosításának érdekében további erőfeszítésekre van szükség (a dátum a koronavírus-járvány miatt tudott három héttel későbbre kerülni, azaz nem azért, mert megindult volna már bármilyen ezzel kapcsolatos plusz erőfeszítés – a szerk.). A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Egyesület kérésére kiszámolta huszonegy piliscsabai család éves karbonlábnyomát.

A projekt elsődleges célja a szemléletformálás, valamint annak tudatosítása, hogy a lakosság életmód-változtatása is szükséges a környezeti terhelés csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében.

A huszonegy család éves karbon-lábnyomából tizenkilencet talált alkalmasnak összehasonlításra. A kutatás során az adatok felvétele online felületen, önbevallásos alapon történt, a háztartások karbonlábnyomának összetevőit pedig hat fő kategóriába osztották be:

• háztartási energiafogyasztás,
• közlekedés,
• szabadidő, nyaralás,
• étkezés,
• termékek,
• közszolgáltatások.

A felmérés az első négy kategóriára fókuszált.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kutatásba bekapcsolódó családok összesen nyolcvanegy tagjának átlagos karbonlábnyoma 4,27 tonna szén-dioxid volt 2019-ben, amely körülbelül kétszerese a fenntartható szintnek. A vizsgált háztartások karbonlábnyomának egyharmadát az energiafogyasztás teszi ki, amelyben kulcsszerepet játszik az ingatlanok gyenge energetikai állapota, valamint a nem körültekintő energiafelhasználás. A második legmeghatározóbb tényező az utazás, a nyaralás és az étkezés, amely a családok karbonlábnyomának közel egyötödéért felelős. A napi közlekedés kevesebb, mint a lábnyom egyhatodát teszi ki, a rendszeres utazás pedig ennek is csupán a felét. Végezetül megállapítható, hogy a vizsgált családok tagjainak nagyjából 4,3 tonnás éves karbonlábnyoma igen közel van az átlagos magyar egy főre számított, évi 5 tonna körüli átlagához.

Amennyiben a felmérésből kimaradó két fontos összetevő – az általános, minden polgárt érintő közszolgáltatások; illetve az élelmiszereken túli fogyasztási javak – is bekerül a számításba, már biztosan meghaladná azt.

A kutatásban résztvevő két legnagyobb, egy főre vetített karbonlábnyommal rendelkező család tagjainak éves lábnyoma 7,51 és 6,71 tonna szén-dioxid/év. Az egyik család átlagosnál magasabb karbonlábnyomát háztartásuk magas egy főre vetített energiafogyasztása okozza, illetve az évi többszöri, munka miatti repülés. A másik családnál ennek a hátterében elsősorban a kiemelkedően magas utazáshoz kapcsolódó kibocsátás áll, legfőképp tengerentúli repülőútjuk miatt. A kutatásban a két legkisebb, egy főre eső lábnyommal rendelkező család fejenkénti éves lábnyoma 2,33 és 1,99 tonna szén-dioxid/év. Ez utóbbi két család átlagosnál jóval alacsonyabb karbonlábnyomához hozzájárul, hogy a felnőttek részben helyben dolgoznak, a gyerekeik pedig helyben járnak iskolába, aki pedig napi szinten Budapestre ingázik, az rendszerint vonattal utazik. Az alacsony lábnyom másik oka a nyaralás: mindössze egy-két alkalommal, és akkor is jellemzően inkább belföldön nyaraltak. Ők kevesebb húst fogyasztanak, illetve egyesek vásárláskor a helyi, szezonális élelmiszereket részesítik előnyben.

A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a háztartások karbonlábnyomának összetétele családonként rendkívül eltérő lehet, ezért minden családnak egyedi megoldásokat is kell alkalmaznia a csökkentés érdekében. A családok karbonlábnyomának legnagyobb összetevője az otthonuk energiafogyasztása, amit elsősorban szigeteléssel és épületgépészeti korszerűsítéssel, valamint a mindennapi szokások megváltoztatásával lehet csökkenteni: a beltéri hőmérséklet mindössze 1-2 fokkal való csökkentése például akár 10–15 százalékos, azaz jelentős megtakarítást is eredményezhet. Ugyancsak fontos tényező a lakhely és munkahely/iskola közötti távolság, az utazás módja – a tömegközlekedés, vagy a gyalogos, kerekpáros közlekedés lényegesen kisebb környezeti terheléssel jár, míg az autós munkába járás, vagy a gyakori üzleti célú repülés, tengerentúli nyaralás lényegesen megnövelik az egyénekhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást. Fontos figyelni az étkezési, bevásárlási szokásokra is: a helyben termelt élelmiszerek, a szezonális friss zöldségek-gyümölcsök vásárlása és fogyasztása is csökkenthetik a karbonlábnyomot, akárcsak a kevesebb húsfogyasztás.

Lényeges kérdés a nyaralás is, a gyakoribb és távolabbi úti célra történő szabadidős utazás akár három-négyszeresésre is növelheti a karbon-lábnyomot.

A fenntartható szintű kibocsátás évi 2-2,5 tonna szén-dioxid fejenként, ezt pedig mind a kutatásban résztvevő családok, mind a magyarok átlagos karbonlábnyoma (5 tonna/fő) jelentősen meghaladja. A jövőben ezért elengedhetetlen a további öko-tudatos intézkedések bevezetése és egyedi megoldások alkalmazása.