India ugrani készül
Most nem a légtér, hanem a szárazföld megfigyelése, ellenőrzése a cél. Ez speciális radarral felszerelt repülőgépeket igényel, melyeket kevés állam tart csak hadrendben. Az első ilyen sikeres és széles körben a mai napig használt típus az amerikai Boeing E-8 JSTARS, de érdemes megemlíteni a brit Sentinel R1-et is. Miután India ilyen típus kifejlesztésére önállóan nem képes, ezért az amerikai Raytheonhoz fordultak. A cég elismerte, hogy két felkérést kapott Indiától, melyekben az aktív fázisvezérlésű radarokkal felszerelt repülőgépekről érdeklődött az indiai légierő vezetése.
A Raytheon nyilatkozata szerint válaszoltak is a két kérésre, de még nagyon korai lenne arról beszélni, hogy konkrét felkéréssel fordult volna India a céghez. Egyelőre még az sem egészen biztos, hogy a hagyományos, mechanikus vezérlésű radarokhoz képest modernebb, nagyobb teljesítményű aktív fázisvezérlésű radarokat választ majd India.
A szubkontinens domborzati sajátosságai miatt a radarrendszernek nagyon magasra kell kerülnie. A repülőgépnek ahhoz, hogy a magashegységeket is kielégítően tudja ellenőrizni, akár negyvenezer láb (12200 méter) magasságba is fel kell kapaszkodnia. A magas hegyek ugyanis leárnyékolják a fentről érkező radarsugarak elől a völgyeket – pedig éppen ez az a terület, ahol a határok védelme szempontjából fontos mozgások, események történnek. Erre a feladatra a Raytheon szerint egy könnyű tömegű, nagy teljesítményű aktív fázisvezérlésű radarral felszerelt, nagy hatótávolságú üzleti repülőgép lenne alkalmas, mint amilyen az akár 51 ezer láb magasságban is repülni képes Gulfstream G500/550-es vagy a Bombardier.Global Express.
Ahhoz azonban, hogy a Raytheon ajánlatot tudjon adni az indiai légierőnek, először az indiai szakértőknek kell arról megegyezniük, hogy pontosan mit is szeretnének, és így tud a cég javaslatokat tenni. Az ISTAR program hírszerző, felderítő és célmegjelölő légirendszere percenként 34 ezer négyzetkilométer szemmel tartására alkalmas. A képek kiértékelése is megtörténhet 15 percen belül, sőt, az egymást váltó repülőgépek a Raytheon szerint képesek átadni a még fel nem dolgozott adatokat egymásnak.
Ilyen feladatokra alkalmas a Brit Királyi Légierő ASTOR-programjának gyermeke, a Sentinel R1 radarfelderítő repülőgép. A szintén Raytheon-vezette átalakítás egy Bombardier Global Express üzleti jetre alapul, mely azóta már Afganisztánban és Líbiában bizonyított, az összes időjárási körülmények között. Afganisztánban 11-12 órás bevetésekkel sikerült folyamatos jelenlétet biztosítani, s most is havi 50 műveleti felszállással dolgoznak a nemrég még kivonni készült Sentinel R1-esek.
