Ismét turisták az űrben, tényleg száz kilométerrel a Föld fölött!

Jeff Bezos kapszulája a világ legfiatalabb és legidősebb űrhajósát vitte túl a Kármán-vonalon. A következő Blue Origin rendszer már földkörüli repülésre is alkalmas lesz.

351 ezer láb, azaz csaknem 107 kilométer – ilyen magasra jutott magyar idő szerint nem sokkal három óra után a Nyugat-Texasban épült űrcentrumból a NewShepard, a Blue Origin űrhajója, vagyis ez a repülés valóban a Kármán-vonal, az űr nemzetközileg elfogadott határa fölé vitte négy utasát. És ezzel megnyílt egy második lehetőség, kifejezetten a nagyközönség – na jó, a fizetőképes nagyközönség – számára az űrbe. Hasonlóképp, mint ahogy a múlt héten repült SpaceShipTwo, Richard Branson mini űrrepülőgépe, ez is néhány perc gyönyörű élményt nyújt a Föld látványával és a súlytalansággal az utasainak.

Nyilván elsősorban az összehasonlítás mond el sokat az új, emberek szállítására alkalmas űreszközről. A Virgin Galactic gépe egy nagyobb hordozógép szárnya alól indul és kezd kemény emelkedésbe, majd utána siklásban ér földet, és a leszállás szempontjából a már nyugdíjazott űrsiklóra hasonlít, az elért magasság pedig csak 86 kilométer körüli.

A Blue Origin rendszere gyakorlatilag olyan, mint a most használatos „igazi” űrrakéta-űrhajó együttesek, a Szojuz-komplexum és a SpaceX Falcon-Dragon rendszere. Vagyis kilövőpadról indul függőlegesen, a hordozórakéta egylépcsős és egyhajtóműves, oxigén-hidrogén meghajtású, ballisztikus pályára emeli a kapszulát, amely megfelelő magasságban leválik róla és külön repül tovább.

A hordozórakéta hajtóműve leáll, majd függőlegesen süllyed, külön felületekkel fékezi és stabilizálja magát a légellenállás révén, nem sokkal a földfelszín fölött újraindítja a hajtóművet, kinyitja a „lábait” és simán földet ér (mint a SpaceX Falcon első fokozata). Hamarosan megjelenik a légtérben az űrhajó is, amely egy ideig szabadesésben, de stabilan közelíti a felszínt, aztán a fékernyők majd a föernyők nyílnak, végül kisebb fékezőrakéták teszik puhává a földet érést, méterekkel a felszín felett.

A Branson-féle gépet két pilóta irányítja, a NewShepard négy utasának a tökéletesen sikerült repülés során nem volt más dolga, mint boldogan megélni a hat-nyolc perces történést, az élő közvetítésben lehetett hallani-érzékelni is az eufóriát. Az utasok: Jeff Bezos, a Blue Origin milliárdos alapítója, a testvére Mark, aztán az első fizető utas, egy holland fiatalember, Oliver Daemen, illetve a legkülönösebb friss űrhajós: Wally Funk, ezzel a repülés új rekordokat hozott, a világ legfiatalabb – 18 éves – és legidősebb – 82 éves – utasával. Wally Funk egyébként is tekintélyes aviatikus, 19 ezer 600 repült órával, generációkat oktatott kisgépes illetve közforgalmi repülésre. A hatvanas években kellett volna először az űrbe jutnia, de az amerikaiak akkor leállították a női űrhajósok kiképzését a Mercury-programban.

Az óvatosabb amerikai tévéállomások valahogy úgy fogalmaztak, hogy nagy magasságú repülés történt, és nem mindenki nevezi az utasokat űrhajósoknak, lévén, hogy az űripar közvéleményének jelentős része csak azokat illeti ezzel a ranggal, akik meg is kerülték a Földet. Ugyanakkor Bezos perspektívája Bransonéhoz képest komolyabb, messzebbre mutató: a NewShepard után készül a NewGlenn, amely már földkörüli repülésekre alkalmas rendszer lesz. Ami már gyaníthatóan nem csak az űrturizmust szolgálja majd.