Jövő héten zárul a fővárosi szolgáltatási busztender

Jövő héten zárul le a főváros eleddig legnagyobb szabású szolgáltatásvásárlást célzó busztenderének újabb fordulója. Ezúttal két tételben összesen évi csaknem 10 milliárd forint értékű szolgáltatásra, 150 busz forgalomba állítására kért ajánlatot a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) – olvasható a Népszabadság összefoglalójában.

A pályázaton csak az előminősítési eljáráson sikeresen túljutó három cég indulhatott. Mindhárom jól ismert a honi piacon. A fővárosi közlekedési cégnek már korábban és jelenleg is bedolgozó V. T. Transman mellett a Volán alvállalkozói körébe tartozó Color Tours Kft., illetve a több vidéki várossal is szerződött Orangeways City Kft. (A Fidesz-közeli cégként ismert Orangeways fővárosi terjeszkedési kísérletét eddig kétszer akasztották meg, érvénytelennek nyilvánítva pályázatát – teszi hozzá a lap.)

A közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére tavaly decemberben meghirdetett – nyolc altenderből álló – közbeszerzési eljárás részben a BKV korábbi, áprilisban lejárt alvállalkozói kapacitását volt hivatva pótolni. (Az erre vonatkozó pályázatok közül kettőt a VT Transman Kft. nyert meg. Ennek eredményeként a budapesti buszok nyolc százalékat futtatja a cég jellemzően Dél-Budán.) Két résztendert azonban már az új buszüzemeltetési modell égisze alatt hirdették meg januárban. Ezekben összesen 150 – 75 szóló és 75 csuklós – autóbusz forgalomba állítására kért ajánlatot a BKK.

A becsült szolgáltatási díj évi tízmilliárd forint. (A szóló buszoké 4,4 milliárd, a csuklósoké 5,4 milliárd.) A főváros nyolc évre – kétéves hosszabbítási lehetőséggel – szerződik a győztessel. A fővárosi közösségi buszközlekedés 18 százaléka kerül ezzel magánkézbe. A vállalkozói buszok várhatóan a belvárosban, Kelet-Pesten és Észak-Budán tűnnek majd fel.

A BKK – a tét nagysága és az előző résztenderek eredményhirdetése körüli vita okán – nagyon óvatos volt. A pályázóktól kért ajánlattételi és teljesítési biztosítékok értéke eléri a félmilliárdot, lévén a BKK a becsült éves szolgáltatási díj öt százalékában szabta meg az összeget. Magyarán ennyit veszíthet a külsős cég, ha végül eltérne a pályázatában ajánlottól, illetve a majdani szerződésben foglaltaktól. A szolgáltatási díj pontos összegére egyébként a pályázóktól kérnek ajánlatot. A BKK a megtett kilométerek után fizet majd. A buszok beszerzésének és karbantartásának költsége viszont teljes egészében a szolgáltatót terheli. Ezt a terhet hivatott ellensúlyozni a szerződés hosszúnak számító futamideje – olvasható a Népszabadásg összeállításában.

A még így is igen „zsíros” megrendelés elnyerése azonban korántsem lesz egyszerű feladvány. A BKK évtizedek múlva is korszerűnek számító autóbuszok szolgálatba állítását várja a BKV piacára betörni kívánó magánvállalkozásoktól. (A cégek járművásárlásait hitelező bankok szintén e felé tolják a vállalkozásokat, hiszen csőd esetén csak a buszok eladásából fedezhetik kintlevőségüket.) A közlekezdési központ azonban nemcsak azt kötötte ki, hogy a buszoknak a lehető legszigorúbb, az Euro5-ös előírásokat is túlteljesítő EEV környezetvédelmi normáknak kell megfelelniük, de seregnyi egyéb feltételt – klíma, padlófűtés, kamerák, utastájékoztató rendszerek – is támasztottak.

A tender bírálói szerint ezzel lehetetlenné tették a magyar gyártók részvételét. A BKK viszont úgy véli, hogy a feltételek a magyar gyártók számára is teljesíthetők. A közbeszerzési eljárásban ugyanakkor nincs mód hazai termék előnyben részesítésére. Az eddig felröppent hírek mindenesetre igazolják az előzetes félelmet. Úgy hírlik, az ajánlattételre jogosult cégek mindegyike külföldi járművel – Volvo, MAN és Mercedes busszal – pályázik.

Ám erre csak a jövő hét végén, az ajánlatok augusztus 17-i leadási határidejének lejártakor derül fény. A tender eredményhirdetését szeptember közepére ígéri a BKK, míg a győztes szolgáltató új buszai legkorábban jövő év elején bukkanhatnak fel a fővárosi utakon.

A lap idézi a szakszervezeteket is, amelyek szerint a külső cégek bevonása legalább tízmilliárd forint pluszköltséget jelent a BKV-nak. Vitézy Dávid ezzel szemben jelentős megtakarítást remél az új buszüzemeltetési modell bevezetésétől. A jelenleg futó 1400 jármű 90 százaléka ugyanis elmúlt 17 éves, magas padlós és nem légkondicionált. Rendkívül nagy a meghibásodások száma. Egy nap akár 400 busz is lerobban. Az viszont elgondolkodtató, hogy a BKV buszai hússzor többször robbannak le, mint a V. T. Transman hasonló életkorú járművei. S ami még ennél is fontosabb: a javított járművek sokkal gyorsabban állnak vissza a forgalomba a külsős cégnél, mint a főváros közlekedési társaságánál. Vitézy szerint ebben nem kis szerepe van a BKV-nál még mindig utolérhető nagyvállalati attitűdnek. A BKK vezérigazgatója szerint a szolgáltatói kör szélesítése révén valóban mérhetővé és könnyen összevethetővé válik a fővárosi közlekedési cég teljesítménye.

Az új buszüzemeltetési modell bevezetésének valós oka azonban nem ez, hanem a pénzhiány – elemzi a Népszabadság. Az évi 40 milliárd forintos bevételt produkáló üzletág megfelelő színvonalú üzemeltetése csak a járműpark megújításával lehetséges. Csakhogy a BKV nem hitelképes, a fővárosi padlás kiseperve, így saját járművásárlás szóba sem jöhet. Az egyelten kivitelezhető megoldásnak az ágazat kiszervezését tartja a BKK. Jelen állás szerint nem az egészet privatizálnák. Jövőre 150, 2014-ben 450, míg 2016-ig 900 buszt futtatna alvállalkozó a budapesti utakon. De végső célként sem kívánják az összes viszonylatot kiszervezni. A Fővárosi Közgyűlés a buszágazat 66 százalékának kiszervezésére adott engedélyt. A terv próbája az első szerződés. Ennek az ősszel való megkötésére készül a BKK.