Katasztrófavédelmi gyakorlat Földváron

Viharos gyorsasággal címmel szárazföldi és vízi katasztrófavédelmi mentési gyakorlatot tartottak pénteken Balatonföldváron. A rendezvényen bemutatót tartó, öt különálló egyesületből megalakult Somogy Mentőcsoport alapfeladata, hogy nagyobb káreseteknél a hivatásos szervek munkáját kiegészítsék, illetve a speciális szakértelmet, amivel rendelkeznek, biztosítsák a mentéshez. A Somogy Megyei Önkéntes Védelmi Bizottság elnökletével létrehozott csapat tagjai a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület – „KÖTÉL”, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület, az S.O.S. Zamárdi Regionális Rádiós Segélyhívó Alapítvány, a Balaton Rádióamatőr DX Klub és a Görgeteg Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A gyakorlatot egy ötnapos továbbképzés előzte meg, amelyen a különböző szakterületek specialistái az egymással való együttműködést tanulták meg.

A pénteki bemutató két részből állt, mindkét szimuláció alapja egy hidegfrontot követő orkánerejű szél által okozott vészhelyzet volt. Az első esetben három turistát ért baleset a közeli löszös partfalnál. Kezdetben a kiérkező tűzoltóknak fát kellett vágniuk, hogy megközelíthessék a sérülteket. Ezután a felállított drótkötélpálya segítségével kimentették először a legkevésbé súlyos felkarsérültet, heveder segítségével. A második turista sérülései, a szituáció szerint, az előzőnél sokkal súlyosabbak voltak, de eszméleténél volt. Őt vákuumágy segítségével menekítették ki. A harmadik, legsúlyosabb sérült mentését nehezítette, hogy nem volt eszméleténél. Az ő állapotát még a baleset helyszínén stabilizálták és felkészítették a szállításra. Mindhárom sebesültet a partfal tetején egy felfújható sátor várta, ahol az orvosok osztályozták a sebesüléseket.

A második részben az alaptörténet szerint egy vitorlás futott zátonyra, erről kellett kimenteni a legénységet. A mentésben az 500 lóerős motorral felszerelt, akár 90 kilométer/órás sebességgel is haladó, Rupert névre keresztelt sürgősségi mentőhajó mellett az 1954-ben, Vácott gyártott KH nevű hajó vett részt. A feladatuk szerint a sérültek mentése mellett – ha a búvárellenőrzés után lehetséges – a sérült vitorlást a balatonföldvári kikötőbe kellett vontatni.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak gazdasági főigazgató-helyettese, Tollár Tibor a gyakorlatot megelőzően beszámolt róla, hogy a viharjelző rendszer működésével kapcsolatos, tavasszal megígért fejlesztések közül számos megvalósult. Ilyen például, hogy idén a Balatonnál huszonkilenc stabil és tizenöt mobil állomás működött, továbbá a Velencei- és a Tisza-tóra ígért két állomás mellett egy a Fertő tavon is üzemelt. Ezenkívül korszerűsítették a vezérlést és lehetővé tették a többzónás riasztást is. Mindezek mellett megteremtették további fejlesztések lehetőségeit is. Ilyen például, hogy a Tisza-tónál további három állomást telepítenek 2012-re, de a Velencei-tónál is kiépül még egy állomás. Szintén a nagyon fontos fejlesztések közé sorolta a tábornok, hogy a Tisza-tó riasztási rendszere egybe lett kötve a Velencei-tó és a Balaton rendszerével. Így a jelzéskiadás is egyszerűsödött.

Ezek mellett egy új kísérletbe is kezdtek, a LED-es lámpák tesztelése is megkezdődött. Ez fontos az energiatakarékosság miatt, és kevésbé zavarja majd a pihenő lakosságot, azoknak pedig, akiknek a jelzést szánják, láthatóság szempontjából sokkal hatékonyabb lesz – sorolta a fejlesztéseket Tollár Tibor. Ha a kísérlet sikerrel zárul, az időszakos karbantartás során lecserélik a jelenlegi lámpákat, ha pedig több forrásuk lesz, a folyamaton gyorsítani fognak – tette hozzá.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke beszédében a 2011-es viharjelzési szezont jó szezonnak értékelte. Emlékeztetett a Kékszalag verseny meteorológiai biztosítására, ahol 80 kilométer/órát meghaladó szél volt, de emberéletben nem volt veszteség, mert a katasztrófavédelem és a vízirendőrség időben ki tudta menteni a háromszáz hajó legénységét a kapott információk segítségével. A meteorológiai viszonyok miatt többször elhalasztott Balaton-átúszást is példaként említette Dunkel Zoltán.

Az OMSZ elnöke a fejlesztéseket említve beszámolt róla, hogy idén pályázati pénzből a szolgálat vásárolt egy „szuperszámítógépet”, és be tudták indítani a kistérségi riasztórendszert, aminek köszönhetően mostantól nemcsak a régiókra, hanem 147 kistérségre is tudnak egyenként lebontva riasztást kiadni.

Dunkel Zoltán sajnálatának adott hangot az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az elmúlt 10 évben tapasztalható folyamatos költségvetési és létszámbeli csökkentések miatt. Mint mondta, a jövőre tervezett költségvetési számok nem teszik lehetővé, hogy az ideihez hasonlóan, széleskörűen biztosítsák a viharjelzést a négy legnagyobb magyar tóra. Ha nem változnak a számok, szűkíteni kell – mondta. A maguk részéről mindent elkövetnek majd, hogy teljesítsék a kötelességeiket, de van egy olyan szint, ami alapján ezt már nem tudják megtenni – figyelmeztetett az elnök.

A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ezredese az Indóház Online kérdésére elmondta, hogy nyolc közép-európai ország meteorológiai szervezetei együttműködnek az INKA-projektben a rövid távú katasztrófavédelmi előrejelzések érdekében. Ennek célja, hogy egy kilométeres felbontással tudjanak információkat kapni. A program vezetője az osztrák meteorológiai intézet, Magyarországról az Országos Meteorológiai Szolgálat, illetve Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vesz benne részt. A feladatuk, hogy folyamatosan visszajelzéseket adjanak arról, mennyire válnak be az előrejelzések, illetve finomítsák azt, hogy milyen információkra van szükség. A tervek szerint 2013 végére befejeződik a tesztüzem, majd az adatok feldolgozása után Közép-Európában bevezethető lesz a rendszer – ismertette a terveket Heizler György.