Kényszerített leszállás Fehéroroszországban: az irányítás szerepe

Átvizsgálták a Lufthansa gépét is. Mennyit veszít Mimszk a zárlat miatt? Mi történt nyolc éve a bolíviai elnök gépével?

Az európai vezetők váratlan gyorsasággal és egyöntetűséggel döntöttek arról, hogy Európa légterét lezárják a belorusz gépek elől, amelyek értelemszerűen nem is szállhatnak le az EU területén, ugyanúgy európai gépek nem repülhetnek be a fehérorosz légtérbe és nem szállhatnak le ottani repülőtereken: a légitársaságok egy része, például a Wizz, az Air Baltic és a Scandinavian,  azonban már a brüsszeli döntés előtt jóval, gyakorlatilag az incidens után órákban saját maguk döntöttek arról, hogy nem repülnek Fehéroroszországba és fölötte.

Ilyen, meglehetősen gyors tilalmi intézkedéseket hozott az immár nem EU-s brit polgári légi hatóság a brit üzemeltetőkre nézve, a Lufthansa pedig azután állította le minszki járatait, miután a Ryanair gépének leszállítása másnapján, a németek felszállásra készülő Minszk–Frankfurt-járatát ugyancsak terrorveszélyre hivatkozva alaposan átkutatták a fehérorosz hatóságok, és csak két óra késéssel engedték elindulni   

Hétfő délután, tehát még az uniós határozat előtt, a Flightradaron világosan látszott: a fehérorosz légtérben csak a Belavia gépei, illetve orosz járatok mozogtak, illetve máshol regisztrált légijárművek szinte kizárólag teherszállító gépek voltak. A kedd esti helyzetkép még gyérebb forgalmat mutatott, látnivaló, hogy most már a teherszállítók is  kevls számban repülnek arra, de például késő este közelítette a minszki repülőteret a FlyDubai 737-ese, és a DHL Tu-204-ese az ország északi része felett tartott Moszkva felől Lipcse irányába, egyébként a szerda reggeli képen magyar idő szerint fél nyolckor mindössze két gép repült belorusz légtérben, egy Belavia és megintcsak egy DHL, utóbbi egy amerikai lajstromjelű 777-es „személyében". Belépni készült nyugat felől egy UPS 747-es cargo, kelet felől egy Aeroflot 320-as és egy Pobeda 737-es. Mindketten Kalinyingrádba tartottak, az oroszok számára létfontosságú a kapcsolat a Lengyelország és Litvánia közötti orosz enklávéval.

A közösségi oldalakon elég sokan írnak arról, hogy a légiközlekedés túlnyomó részének elmaradása nem jelent igaz büntetést a fehérorosz államnak. Nos az adatok nem egészen erről szólnak: heti kétezer gép veszi igénybe átrepülésre az ország légterét, az állami Belavia légitársaság pedig napi húsz járatáról kell, hogy lemondjon az EU-s desztinációkra (többek közt leállt a budapesti vonal is).  Ami azért összességében elég komoly kiesést jelent mind a légitársaságnak, mind az átrepülések utáni tarifáktól eleső irányító szolgálatnak: az utóbbi esetben a légtérhasználati díj egy A320 esetben 245, egy A380-asnál 700 euró. Igaz, utóbbi típus már vajmi ritkán repül errefelé, de például a hasonló kategóriájú 747-es teherszállítók nagyonis. Az Ázsiába tartó légiforgalomnak egyik fontos csatornája volt Nyugat-Európa felől ez a légtér.

Ami feltehetően ugyancsak mélyen elgondolkodtathatta a légiközlekedési partnereket, az a belorusz irányítás szerepe volt a történetben. A Ryanair gépét „kísérő” MiG-29-es ugyan látványosabb momentuma volt a történetnek, azonban a Ryanair közleménye szerint a fehérorosz ATC volt az, ami jelentette a személyzetnek a bombafenyegetést. A legfontosabb pedig az lehetett a történetben, hogy az irányítás rendelte el: a járat ne folytassa a repülést a már jóval közelebb lévő Vilnius felé, hanem forduljon keletre és Minszkben szálljon le. Ez azért fontos, mert a belorusz hatóságok az első pillanatoktól igyekeztek úgy fogalmazni, hogy a külvilág úgy értse: a személyzet jelentette először a bombafenyegetést, és ezért kellett a minszkieknek „megmenteni” a terrorveszélybe került gépet.

Innentől kezdve az a kérdés, mennyire megbízható egy olyan ország felett repülni, amelynek légiforgalmi irányító rendszere főszerepet játszott egy államilag elrendelt és végrehajtott, nyilván pontosan megtervezett akcióban, amit Európán kívül is sokfelé légikalózkodásnak minősítettek, hiszen a cél nyilvánvalóan az volt, hogy a földre kényszerített gép egyik utasát a fehérorosz szervek őrizetbe vegyék. Ezek után nem lesz könnyű újra megszerezni a bizalmat a bármely ország üzemeltetőinél.

Végül egy már-már elfelejtett korábbi történetről. Moszkva volt az a kivételes főváros, ahonnan a Fehéroroszországot támogató és eljárását kvázi igazoló állásfoglalás született. Az orosz külügyi szóvivő szerint „az a sokkoló, hogy a Nyugat a fehérorosz légtérben történteket sokkolónak tartja", azzal támasztva alá a minszki álláspontot, hogy 2013. július 2-án az Evo Morales bolíviai államfőt Moszkvából La Pazba szállító gép kénytelen volt az osztrák fővárosban leszállni.

A történet eddig igaz, azonban nem kényszerítették a gépet erővel a földre: miután azt lehetett tudni, hogy Morales a gépén a Moszkvába menekült és ott tartózkodó Edward Snowdent akarja kimenekíteni, Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Portugália is lezárta a business-jet elől a légterét. Az, hogy egy gép személyzete maga eldönti, hogy üzemanyagért leszáll egy repülési terven kívüli repülőtéren, még mindig kevesebb kockázat gépre és a rajta lévőkre nézve, mint amikor még a légtérben, harci gép közreműködésével kényszerítenek egy utasszállítót a földre.