Képviseleti zűrzavar
Az ellátási lánc szereplői harmadik országot érintő forgalmuk tekintetében, az EU határát átlépő szállítmányok esetén kötelesek a vámhatóság által előírt eljárásokat lefolytatni. A vámszabályok ugyan lehetővé teszik, hogy ezeket a cselekményeket bármely, az EU-ban letelepedett szereplő elvégezze, de speciális szakmai és nemzetközi egyezményeken alapuló ismeretek birtokában e feladatokat általában spedíciók és vámszolgáltatók végzik el az áru belépési, vagy berakodási helyszínén, illetve a vámhatárokon, akiknek viszont az áru birtokosa által okiratba foglalt képviseleti igazolással minden esetben rendelkezniük kell. Az Uniós Vámkódex lassan két éve hatályos előírásai a képviseleti szabályokon alapvetően nem változtattak, viszont a magyar jog a rendszeres szolgáltatási kapcsolatban álló partnerek közötti állandó megbízásra bejelentési kötelezettséget határozott meg.
A bejelentést az adózási platformról ismert Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal létrehozott Egységes Képviseleti Adatlapon (EGYKE) nyújtsák be. A nyomtatvány kezelése már a bevezetéskor is bonyolult volt, ugyanis a kitöltött formanyomtatványt a megbízónak és a képviseltnek is alá kellett írnia két tanú jelenlétében, majd a székhely szerinti NAV igazgatósághoz kellett papír formátumban megküldeni. Az esetet bonyolította, amikor a helytelenül megállapított illetékességű hivatalok egymás között továbbították a bejelentés kérelmét, amely a nyilvántartásba vétel ügyintézési idejét tovább hosszabbította.
A képviselet bejelentésének szabályai 2018-tól tovább változtak – optimista várakozással akár egyszerűsödhetnek is – amikor az elektronikus, ügyfélkapuhoz kötött, illetve cégkapun keresztül lebonyolítható ügyintézést bevezették. Ennek előnyeire azonban továbbra is várni kell. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett tájékoztató alapján az EGYKE adatlapot ettől az évtől a képviselőnek kell benyújtania, amelyhez csatolnia kell hiteles elektronikus irattá átalakított meghatalmazását, megbízását, amelyhez a meghatalmazónak azonosításra visszavezett dokumentumhitelesítési szolgáltatással (AVDH) ellátott dokumentumát kell csatolnia. Ugyan a kezdeményezés üdvözölendő, viszont annak alkalmazása a meghatározott ideig elfogadható párhuzamosan alkalmazott papír alapú eljárások kivezetése mellett lenne életszerű, ugyanis képviseletet ellátó vállalkozások vezetői vagy nem rendelkeznek ügyfélkapus regisztrációval, vagy könyvelőjükre bízva ennek ügyintézését egyáltalán nem használják azt. Így a képviseletet ellátó vámszolgáltatóknak komoly kihívást jelent, hogy partnereiket az AVDH alkalmazására és tudatos használatára rábeszéljék, mert a hitelesítéssel ellátott dokumentumok nyomtatva nem használhatóak, ezért az eredeti formátumú mentését és továbbítását is – mintegy tanítva az ügyfelet – egyeztetni kell. Az elektronikus ügyintézés mellett komoly kihívást okoz a megyeszékhelyenként eltérő igazgatási gyakorlat, az elfogadható és elbírálható okiratok elbírálásában.
A problémát a szakmai szövetségek szervezett fórumain és szakmai előadásokon folyamatosan jelzik a hatóság részére, a helyzet megoldása mégis inkább abba az irányba mutat, hogy a képviseleti bejelentés bonyolultsága és körülményessége válik megszokottá, mintsem az elektronikusan ügyintézhető folyamat hatékonysága.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
