Két hónapot élt az autóbuszemlékmű
A sokak által csodált, sokak által elítélt, buszokból készített emlékművet a drezdai Neumarkton most lebontják. Daruk és trélerek akcióban. Az eddig függőlegesbe kényszerített buszok ismét vízszintesbe kerülnek és elszállítják őket Berlinbe, ahol – ha a megfelelő engedélyeket sikerül beszerezni – ősztől ismét ágaskodhatnak.
A drezdai Kunsthaus szervezői remélik, hogy azért végül a buszok ismét visszakerülnek a városba, ahol például a hadtörténeti múzeum előtt lehetne őket felállítani.
A német–szíriai művész, Manaf Halbouni alkotása főleg a politikai jobboldalról váltott ki heves támadásokat. A sarkukra állított autóbuszok azoknak a buszroncsoknak az átiratai, amelyeket a szíriai Aleppóban állítottak fel ugyanígy, hogy a civilekre veszélyt jelentő, mindenhol jelenlévő mesterlövészek kilátását árnyékolják.
A források hitelességét azonban sokan vitatják, hiszen az aleppói buszokat ábrázoló felvételeken jól látszik a magasban a terrorállam zászlaja is. Ezért olyan feltételezések láttak napvilágot, amely szerint ezek a buszok inkább propagandacélt szolgálhattak. Ebben a megvilágításban a németországi művészeti akció is természetesen egészen más fénybe került volna. Ezt a bizonytalanságot használták ki a szélsőjobb erők, hogy mindenkit, aki az akcióban részt vett, a dzsihádizmus és a terrorállam támogatójának kiáltsanak ki.
„Felfoghatatlan, ami Drezdában történik!″ – üzente a twitteren az AfD (szélsőjobboldali, menekültellenességéről ismert párt) tartományi képviselője, Carsten Hütter. Üzenetéhez csatolt egy fényképet is, „Hazugságbuszok: a saríaállam emlékműve, Németország közepén″ – címmel.
A Pegida szélsőséges idegenellenes mozgalom is „dzsihádista hátteret″ lát bizonyítottnak a drezdai, háborúellenesnek szánt installáció mögött. „Az Ahrar al-Sham egy radikális iszlaimsta terrorcsoport, ők állították fel Aleppóban a buszokat″, írja a Pegida a Facebookon. Ezáltal szerintük a drezdai polgármester, Dirk Hilbert (FDP) egy iszlamizmus dicsőítésében lenne bűnös, mivel a két hónappal ezelőtti emlékműavatáson a műtárgyat „a várost nagyban gazdagító″ objektumnak nevezte. Ugyancsak szerinte néha megengedhetők szokatlan eszközök is abból a célból, hogy a világ történéseit testközelbe hozzuk. Beszédét minduntalan félbeszakították az ellentüntetők, akik őt hazaárulónak bélyegezték és Halbouni égnek meredő buszait gyalázták.
De vajon mi az igazság, hogyan kerültek az aleppói utcára az égnek meredő autóbuszroncsok? Ez ügyben mérvadó lehet a Reutersnak dolgozó helyi fotós, Ammar Abdullah, akinek állítólag sikerült még zászló nélkül is lefényképezni a buszokat. A „Sächsischen Zeitung″ idézi őt: „Az autóbuszokat az aleppói tartományi kormányzat állította fel, a helyiek jelentős segítségével, mivel a környéket ebből az irányból mesterlövészek tartották rettegésben, akik miatt a lakosok már ki sem mehettek az utcára. Amikor az Ahrar al-Sham ebben a negyedben összetűzésbe került az Asszad-rezsim erőivel, akkor tűzték ki a buszokra a zászlójukat, ám nem sokkal később ez megint eltűnt.″
Ammar hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, kik emelték az akadályt, a lényeg az, hogy ezt emberi életek megóvása miatt tették.
Karam al-Masri fotóriporter azonban éppen az ellenkezőjét mondja, ő állítólag szemtanúja volt, amikor az Ahrar al-Sham emberei a helyi lakosok segítségével drótköteleket ragadtak és függőleges helyzetbe egyensúlyozták a három járművet, hogy az Asszad-rezsim mesterlövészei elől takarják az utcát.
Akárhol is van az igazság, a két objektum összetétele jelentősen különbözik. Az aleppói buszhalomban munkatársaink szerint felismerhető egy King-Long, a drezdai ellenben a nürnbergi közlekedési vállalattól (VAG) származó MAN NL 202-eseket és egy Neoplant foglal magába.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
