Kína? Köszöni, jól van, ez évi kereskedelmi áruforgalma már meghaladta az egybillió dollárt

Az év eddigi tizenegy teljes hónapjában Kína minden korábbit felülmúló, több mint egybillió dolláros áruforgalmat nyugtázhatott. Dacára annak, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmének volumene meredeken csökkent.

Ez az információ számos olyan jelenségre utal, amelyek már hatással voltak és a továbbiakban is hatással lesznek a globális gazdaságra és az áruforgalom dinamikájára. Az esetleges további következményeket pedig a New York Times „második kínai sokknak” nevezi.

Az idei év első tizenegy hónapjában a bázishoz képest Kína áruexportja 5,4 százalékkal bővült, miközben az import 0,6 százalékkal csökkent. Mindezt összevetve a távol-keleti nagyhatalom áruforgalma elérte az 1,076 billió dollárt – ez az összeg hozzávetőlegesen megegyezik Lengyelország ez évi előre jelzett GDP-jével. A kereskedelmi mérleg ugyanakkor pozitív, meghaladta a 100 milliárd dollárt, ebből 35,6 milliárd az EU-országokkal folytatott )!) kereskedelemből származik.

A rakományforgalomra vonatkozó adatokból kiderül, hogy forgalmi trendek megváltoztatták a konténeres vonalhajózási szolgáltatások globális helyzetét. Egyrészt az Egyesült Államokba irányuló transz-csendes-óceáni szállítási volumenek szinte összeomlottak, a kínai export körülbelül húsz százalékkal csökkent éves szinten. Másrészt Kína jócskán kompenzálta az észak-amerikai piacra irányuló értékesítés visszaesését az európai, délkelet-ázsiai, latin-amerikai és afrikai forgalmak jelentős növekedése révén.

A konténeres rakományok áramlását nyomon követő elemző cég, a Vizion szerint az európai célállomásokra tartó konténerszállító hajók helyfoglalásai 10–15, az afrikaiaké 20–25, az Asean-országba indulóké pedig hat–nyolc százalékkal nőttek. Az elemzés kiemeli, hogy az Ázsia, illetve Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika közötti kereskedelmet lebonyolító szolgáltatók idén kétszámjegyű volumennövekedést tapasztaltak, ami számos szolgáltatásuk átértékeléséhez, a megváltozott igényekhez történő alkalmazkodáshoz és fokozatos tonnatartalom-növekedéshez vezetett.

Megfigyelők szerint Trump Kína-ellenes kereskedelmi politikája egyetlen, bár kétségtelenül fontos szegmensben bizonyult előnyösnek az Egyesült Államok szempontjából: csökkent az ország Kínával szembeni kereskedelmi mérleg hiánya. ((Az USA és Kína közötti kereskedelem értéke 2024-ben 582,4 milliárd dollár volt, az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya pedig 295 milliárd dollár...) A protekcionizmus azonban nem sértette túlságosan Kína érdekeit – legalábbis 2025-ben még nem –,a hozzávetőlegesen száz országgal folytatott vámháborús stratégia viszont megzavarta a hagyományos ellátási láncokat, és azok átalakulásához vezetett. Újabban a Kínában feladott konténereket ugyan távolabb, más útvonalakon, de szélesebb ügyfélkörnek szállítják.

A világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottáját üzemeltető Cosco Shipping Corporationnél sem aggódnak: a társaság a közelmúltban véglegesítette történelmi jelentőségűnek tartott, 87 új konténerszállító hajó megvásárlására vonatkozó mega-megállapodását…

Neil Shearing, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint a változások problematikája elsősorban a stratégiai fontosságú ágazatok piacát – mint például a telefonok, akkumulátorok, chipek, gyógyszerek és kettős felhasználású termékek, így a drónok – érinti. Azzal, hogy a termelésüket, előállításukat Kínából áthelyezik egy másik, a felvevő-piacokhoz közelebbi, alacsony költséggel előállító országba, összességében a tengeri szállítás iránti kereslet növekedését generálják. Különösen akkor, ha az új útvonalak növelik a rakományok eljutási idejét.

Két évtizeddel ezelőtt élte át a nyugati világ az úgynevezett „Kína-sokkot”. Az amerikai és európai vállalatok az olcsó termelés reményében Kínába helyezték át javaik előállítását, hazai iparuk ezzel megrekedt, összességében milliónyi munkahely szűnt meg. A lépés politikai, gazdasági következményei mára csúcsosodnak ki.

Napjainkban Kína irányítja át exportjának nagyobb részét bizonyos országokba, emellett saját gyárakat is nyit ezekben. Délkelet-Ázsia már érzi a második kínai sokkot: egyes becslések szerint az elmúlt két évben több mint 300 ezren veszítették el az állásukat az indonéz ruha- és textiliparban az olcsóbb, kínai gyártmányú ruházati cikkek és szövetek beáramlása miatt. Thaiföld is hasonló helyzetben van, míg Vietnam eddig jobbára profitált a beruházásokból, mivel a kínai vállalatok a munkaigényes ágazatokban, mint például a lábbeli- és bútoripar, létesítettek üzemeket. Malajziában ugyanakkor esettanulmányt állítottak össze, amiben a túlzott kínai ipari dominancia veszélyeire hívják fel a figyelmet – az ország a szárnyait bontogató fotovoltaikus iparát kínai vállalatok fojtották meg.