Lebegő konténerek 150 kilométer/órával: újraéledőben a németországi mágnesvasútprojekt

A németországi mágnesvasútprogram egészen 1969-ig nyúlik vissza, akkor Transrapid néven vált ismertté. Az elmúlt jó ötven év során több, kisebb nagyobb, de inkább regionális projektként valósul meg, számos cég közreműködésével, de hálózati szinten mind a mai napig nem épültek ki vonalak. A leghosszabb működőképes vonal, a Müncheni reptérre irányuló, 31,5 kilométeres volt 1983-ban. A szerelvények részben kiállítás tárgyak lettek, a pályákat vagy elbontották vagy egy álom mementójaként állnak. Talán most?

2021, az újrakezdés éve lehet: ezúttal a számos profillal és az egyik legnagyobb építőipari kivitelezőként is ismert, Max Bögl cégcsoport karolta fel, azzal a szándékkal, hogy egy vegyes forgalmú, teljesen automatizált, mágnespárnás vasúti pályának a tesztszakaszát építse fel, 860 méter hosszan. Az első, 120 méteres demoszegmenst már az idén, október 11–15. között, Hamburgban megrendezendő ITS World Congress-re bemutató céllal üzembe helyeznék. A TSB Cargo System lényege (Transport System Bögl), hogy húsz másodperces ütemezéssel egy-egy konténszállító-egység közlekedjen, 150 kilométer/órás sebességgel. A maximális kapacitás 180 konténer óránként, a 45 lábas konténerek szálíltásához szintén alkalmas lenne.

A hosszú távú tervek szerint a hamburgi kikötőből szállítanák a konténereket Németország különböző logisztikai központjaiba, a nap 24 órájában, az év minden napján, kamionok ezreit helyettesítve, hangtalanul, kibocsátásmentesen. A rendszer teljesen automatizált és önvezető lenne – viszont a személyfogalom is szerepet kapna az új mágnesvasúton. Nemcsak az utasok, de az áruk is, akár a városközpontokig mehetnének, átrakás és az egyéb járműforgalom zavarása nélkül.

A projekttel elsősorban a közutakat kívánják tehermentesíteni. Természetesen az acélsíneken futó tehervonatok is maradnának, de úgy tűnik a pályák kapacitása ott is behatárolt, ezért keresnek új lehetőségeket. A kikötőn belüli forgalom szintén csillapodna, kisebb helyi légszennyezéssel és a logisztikai lánc, hosszú távon olcsóbb infrastruktúrával is kellően hatékony lehetne. A központi cél, hogy a vasúti áruszállítás részarányát a jelenlegi tizenkilenc százalékról 2030-ra huszonöt százalékra növeljék.