Légcsavarok kora, a francia fű felett
Pünkösdi kirándulásunk célpontja a Franciaországban található La Ferté Alais füves reptere volt. Minden évben ekkor rendezik a l’Amicale Jean-Baptiste Salis szervezésében a „Le Temps des Hélices” vagyis a „Légcsavarok Kora” elnevezésű repülőnapot.
A rendezvény elnevezéséből már sejthető, jellemzően a repülés melyik korszakának gépei voltak láthatók földön és a levegőben, de azért a modern kor repülőgépei is megjelentek a légtérben.
La Ferté Alais-ben a repülés délután zajlik, délelőtt a nézelődésé a főszerep. Mert kérem, nézelődni azt lehet…
Külön belépőjegy megvásárlásával be lehet menni arra az elkerített területre, ahol a délután felszálló légcsavaros gépek állnak hosszú sorokban. Az egyik gépet szerelők ellenőrzik, a másikat éppen szerelik. A nyitott szerelőnyílásokba benézve, látható, mi is van a lemezek alatt.
Vagy éppen, a II. világháborúban, az orosz fronton repülő francia repülő alakulat, a Normandie-Nieman repülőszázad színeire festett repülőgépeknél korhű ruhába öltözött statiszták mutatnak be egy gépátvételt. Máshol pilótaruhás alakok pózolnak a repülőgép előtt, térképet tanulmányoznak. A nézelődő elgondolkozhat azon, hogy az I. világháborús Bristol F2 vadász függőleges vezérsíkjára miért is festenek egy kövér fekete macskát, nyakában egy vaskeresztel. A sok-sok apróság megfigyelésével csak úgy repült az idő. Repült, csakúgy, mint az utasrepültetést végző Ju-52-es, An-2-es és egyéb más típusok.
A hangárban a „ The Pink Lady” nevű B-17G előtt 40-es évekbeli slágereket énekelnek, a kiállított gépek között skót dudások masíroznak. Van hangulata a dolognak, ha szabad így kifejeznem magam.
A nézelődés után pedig sok-sok pénzt el lehet költeni a könyveket és repülős csecsebecséket árusítók sátrainál.
Az igény szerint elfogyasztott ebéd után az égre szegeződtek a jóllakott tekintetek.
Rögtön az elején „beköszönt” a Francia Haditengerészet. A program „La Marine Nationale” elnevezésű részében, egy Br. 1050 Alizé, egy MS.760 Paris és két Rafale M repült kötelékben.
Az áthúzás során a négyes kötelékből a kötelék szélén repülő Rafale-ok méltóságteljesen kiemelkedtek és utánégetőt kapcsolva kiváltak a kötelékből. Ez a mozzanat valami gyönyörű volt: a látvány, a hangorkán, minden. Majdnem megkönnyeztem. De tartottam magam.
Sajnos a Super Étendard M-ek nem repültek, mert éppen „dolgoznak”; a flotta légierejének „szemei”, vagyis az E-2C Hawkeye-ok pedig szerkezeti gondokkal küzdenek. Hiányukat az Alizé és a Paris repülése enyhítette.
A két kötelék külön-külön mutatott be áthúzásokat.
A Rafale M-hez visszatérve, látványos volt a lassú áthúzás kiengedett futókkal és fékhoroggal, illetve a meglepetésszerű, gyors, bedöntött áthúzás. Innen is üzenem, sikerült meglepődnöm. De jó volt.
A folytatásban időrendi sorrendben követték egymást a különböző repülőgépek. A repülés kezdeti éveitől a vietnami háború időszakáig, a Morane Type G-től az Douglas A-1 Skyraiderig.
Érdekes volt látni az I. világháborús vadászok égi kergetőzését, ahol hogy, hogy nem, egy tűzpiros Fokker Dr.I-es győzedelmeskedett.
1941. december 7-ét is felelevenítették. Tora! Tora! Tora! Támadnak a japánok. Robbanások. Az égbetörő füstfelhőt áttörve megjelenik a felkelő nappal az oldalán egy Zerová átépített Texan, hogy aztán egy P-40N Kittyhawk képében elérje a végzete, és sűrű füstcsíkot húzva eltűnjön a repteret övező erdő fái mögött.
A program szerint ezután repült volna egy igazi különlegesség, az 1942 és 1945 között Ausztráliában gyártott CAC CA-12 Boomerang. De repülése elmaradt és a földön sem volt látható a gép.
A repülőtéren található múzeum egyik repülőképes kiállítási darabja, egy Fi-156 Storch kinézetű Morane Saulnier MS 505-ös. Nos, ez a repülőgép majdnem úgy repült, mint egy helikopter. Mutatványait igen kis terület felett hajtotta végre, és nagy állásszöggel állt a levegőben. Mondom, mint egy helikopter.
Az F-AZCE lajstromú Pilatus P-2-es repülése okozott nem várt izgalmat, ugyanis a felszállás után a jobb oldali futóművét nem tudta behúzni. Körözgetett-körözgetett, de nem sikerült a művelet. Szerencsére a bal oldali futóművet ki tudta engedni, és sikeresen le is szállt, a pálya szélén várakozó tűzoltóautók előtt.
Délután a Rafele még visszatért. De ez már a légierő zöld tigrises festésű demo-gépe volt.
Szerencsére az eső nem esett, mégis láthattunk égi áldást. A polgári védelem Canadair CL415-öse és S-2 Trackere által az adott területre ledobott víz mennyiségét bármelyik vihar megirigyelné.
A három Skyraider és az OV-10 Bronco repülése is látványosnak ígérkezett. A Bronco megjelölte a célokat, majd támadtak a Skyraiderek. Robbanások. De valamiért furcsán hamar leszálltak a gépek. Az ok? A repülőtértől nyugatra a várakozó légtérben köröző kis pöttyök. La Patrouille de France. Az ő repülésük zárta a napot.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk!
Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!
