Légiközlekedési csúcs: Budapest előnyben

Márványi Péter   ·   2013.05.13. 16:30
cim

Príma nyüzsi a légi közlekedés jegyében, a hangulat biztató, az igazi eredmények majd később. Több mint ezer küldött 112 légitársaságtól, 450 repülőtérről, 50 turisztikai és egyéb szolgáltatótól, több mint 70 országból: a számok jelzik a Routes Europe méreteit, de talán nem is ez volt az igazi mértékegység. A Routes Europe lényegét ugyanis az asztalok száma jellemzi legjobban, és amikor élőben látja az ember, akkor érti meg, miért olyan fontos ez a rendezvény, és miért kíván olyan nagy teret, mint amit a Syma képes nyújtani: egyszerre 144 asztalnál zajlanak a tárgyalások, megbeszélések, 144 asztalnál üldögélnek fél-egy órás szakaszokban repterek, társaságok és egyéb érintettek, hogy összejöjjenek egymással, és hogy megállapodjanak új járatokról.

Belépő a kiállítórészre: szembetaláljuk magunkat Magyarországgal

Gondoljunk bele, fél- vagy akár egyóránként 144 tárgyalás két álló napon át, utána sem merek számolni: ha ennek egy töredéke is sikeres egyeztetés, akkor bizony elmondható, hogy ez a rendezvény hatalmasat képes lendíteni a légi közlekedés állapotán. A szisztéma pofonegyszerű: ennek a kiterjedt és összetett iparágnak praktikus találkozókra van szüksége, ahol csak kevés a frontális konferencia, és sokkal, de sokkal több a számítógépes szervezésben születő face-to-face találkozás. A siker érdekében, amint a szervező Routes vállalkozás vezérigazgató-helyettese David Stroud a nyitó sajtótájékoztatón elmondta, a légitársaságokat vendégként hívják meg, a repterek fizetnek a részvételért, a pontos számok nem nyilvánosak, de nyilván jól jár mindenki.

A tárgyalások felé a Budapest Airport mellett vezet az út

A házigazdák is: amint a Budapest Airport vezetői és a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese is jelezte: egy ilyen rendezvény házigazdájának lenni egyben fél siker, hiszen természetes, hogy mondjuk az illető légitársaság képviselője Budapest nevezetességeivel ismerkedve másképp áll hozzá a tárgyalásokhoz, mint ha sose járt volna Magyarországon. A reptérkezelő főnökei például e két nap alatt 45 légitársasággal ülnek le a maguk asztalához. Jost Lammers és Kam Jandu felvezetése amúgy is eléggé optimista hangvételű volt: noha az idei évre nem tervezne

k a tavaly 8,5 millióhoz képest igazán több utast, az előrejelzések szerint a magyarországi légiforgalom ugyanúgy az európai átlag fölött növekedik 2014 után, mint a GDP. Két megjegyzés: a hazai GDP növekedését „megbízható forrásból” prognosztizálják a reptérkezelő vezetői, a légiforgalom növekedése pedig nem a felettünk tízezer méternél magasabban áthúzó gépeket jelenti, hanem éppenséggel azokat, amelyek leszállnak Ferihegyen.

Persze az a fontos, hogy ezeket a gépeket meg is töltsék az utasok, hangzott a Magyar Turizmus Zrt. vezérhelyettesének, Horváth Gergelynek a figyelmeztetése. A hazai vendégéjszakák számát tekintve a tavalyi év plusz 8,5 százalékot, kilencszázezerrel többet hozott, de ahhoz, hogy az egész idegenforgalmi iparág magához térjen, ahhoz a következő években is tartani kell ezt a fejlődési ütemet, beleértve a légikapcsolatok javulását is.

A csarnok fele nagyüzemben

A BA-főnökök még néhány érdekes részlettel szolgáltak a sajtótájékoztatón: a járatnyitásokhoz kapcsolódó reptéri illetékkedvezmények mellé az ösztönző program keretében akár már júniustól újabb 50 százalékos járatnyitási engedményt kapnak a társaságok, ha az úgynevezett „thin routes”, „vékony útvonalak” egyikét kezdik üzemeltetni. Ezek azok a járatok, amelyek fontosak ugyan, de nem kecsegtetnek akkora utasforgalommal, tehát hetente csak 2-3-4 alkalommal jönnének az illető városból a gépek Budapestre. Erősen dolgoznak a reptériek a hosszú távú járatok felélesztésén, az érvük az, hogy Budapest a legnagyobb ki nem szolgált uniós főváros, amelynek nincs közvetlen légi összeköttetése New Yorkkal, de ugyanilyen fontos lenne a pekingi járat felélesztése, illetve ígéretes lenne a tokiói és a bangkoki vonal is.

Balról a tolmács mellett a BA vezetői: Kam Jandu és Jost Lammers, majd David Stroud Routes-vezérhelyettes, Horváth Gergely Magyar Turizmus, és Hardy Mihály BA-szóvivő

Arra a kérdésre, hogy vajon a Malév kiesésével hogyan maradhat talpon például a New York és Budapest közti közvetlen járat, a BA azzal válaszolt, hogy – bár sokan másképp tudják – a balkáni-keleti ráhordó járatok, a „feederek” Budapest felől nem telítették olyan intenzíven az észak-atlanti összeköttetést. Inkább a másik oldalon, New Yorkban volt érzékelhető, hogy az utasok nagy része valamilyen más amerikai hub felé szállt át Kennedyn, vagy érkezett a budapesti géphez. A nagyon komoly utasszámmal kecsegtető orosz és török reláció pedig még azért nem működik a ferihegyiek óhaja szerinti intenzitással, mert a magyar légitársaságot a Wizz személyében már ugyan kiválasztották, de a bilaterális egyezmények értelmében ehhez meg kell kapni Moszkva és Ankara hozzájárulását is, márpedig ezek a bólintások egyelőre késnek.

Egy fotó még a korai órákból, ezért kisebb a nyüzsgés, előtérben az egyetlen jelenlévő repülőgépgyártó standja

A sajtótájékoztató külön teremben zajlott, az újságírók utána szétszéledhettek a kiállítók között, akik egyfajta színes előteret alkottak a 144 asztalt befogadó tárgyaló szekció felé. És az is nyilván azért a házigazdák privilégiuma és előnye, hogy az út a tárgyalásokhoz mindenképp rajtuk keresztül vezet: a kiállítótérbe nyitó látogató először a Magyar Turizmus kellemes kis építményével találja szemben magát, aztán a Budapest Airport standja és illatozó presszókávés pultja adja a kurzust a tárgyalóasztalok felé.

Volt kiállító a tenegerentúlról is

Persze rajtuk kívül is sok érdekes látnivalót kínál ez a rész, kezdve Marseille homokos petanque-pályájától a szédületesen szellemes és okos légiközlekedési elemző cég, az Anna Aerón keresztül az athéni, lublini és varsói reptéri standok után a romániai repterek kiállításáig: érdekes mód ezekből kettő is van, hogy miért, azt a következő napok interjúsorozatából majd megérti az olvasó. Érdekes unikum volt az egyetlen repülőgépgyár feltűnése is: a Bombardier természetesen a CSeries propagálása jegyében állított fel standot, itt is készült interjú az iho.repülés számára.

A tárgyalások intenzíven pörögtek, nemigen volt látogatója Marseille golyós pályájának

Még egy fontos rövid beszélgetés: az iho.hu röviden megkérdezte a Budapest Airport vezérigazgatóját, jelent-e bármiféle változást a BA anyacégét érintő tulajdonosváltás. A sajtóértekezleten erről Jost Lammers annyit mondott, hogy a részvényesi kör ugyanaz maradt, az iho/repülésnek pedig jelezte, miközben a Hochtief repülőtéri érdekeltsége került a kanadai PSP Investments kezébe, a programok és célok nem változtak, sőt, a menedzsment is változatlan, mint ahogy a Routes Europe sajtóértekezletén és a tárgyalóasztalnál is az eddigi vezetők képviselik a céget.

Kapcsolódó hírek