MAKS 2021: főképp hazai polgári gépek hazai vevőknek

Komoly megrendeléseket jelentettek be a moszkvai szalonon, az utasszállítók túlnyomó része orosz, a vevők is. Irán száz Szu-75-öst akar?

Öt légitársaság írt alá megállapodást összesen ötvennyolc Szuhoj Superjet és huszonkét Iljusin Il-114 megvásárlásáról. Valamennyi regionális utasszállítót hazai cégek állítják majd forgalomba, jelentette be az UAC repülőgépkonszern.

A vásárlók között az állami Red Wings szerződésében 25 S100-as szerepel, a magántulajdonban lévő Azimuth és az Aurora tíz, illetve nyolc példányt kötött le. Az Aeroflot leányvállata, a Rosszija tizenöt Szuhojt vett, és a kivétel: az Azimuth a Szuhojok mellett hat Airbus A220-ast is. A regionális utasszállítók beszerzését érthetővé teszi, hogy az oroszországi belföldi forgalom igényei változatlanul magasak, a hazai hálózaton már csaknem annyi utas repült az elmúlt hónapokban, mint a pandémia előtt. A politikai vezetés direktívái nyomán alakult ki az a stratégia, hogy míg az Aeroflot, nagyrészt nyugati gépparkkal, elsősorban nemzetközi járatokon dolgozó ötcsillagos céggé válik, addig a leányvállalatai és a magán társaságok javarészt hazai gyártású utasszállítókkal szolgálják ki a belső légiközlekedést.

Mint ismert, a Szuhoj, a rendszerváltás utáni első saját polgári utasszállító 2011-ben állt szolgálatba, de eddig csak 172 példánya készült el, és Oroszországon kívül ma már sehol sem üzemeltetik. A legnagyobb számban a mexikói Interjet vásárolt a típusból, de a 87–108 utasra méretezett gépek egy része már nem repülőképes, más részüket a társaság eladásra kínálta.

Azonban közben megszülettek a tervek, amelyek lényege, hogy az új variáns, a Superjet New már hozni fogja az eredetileg remélt és kínált paramétereket fogyasztásban, gazdaságos üzemeltetésben, miközben a modernizált változat egyben oroszosított is. Vagyis a legfontosabb külföldi gyártású részegységeket, beleértve a most még francia-orosz gyártásban készült hajtóműveket, hazaikra cserélik. A MAKS-on kötött üzletekről szóló közlemények nem tartalmazzák, de ésszerű lenne, hogy a most megrendelt gépek már az új változatból kerüljenek a társaságokhoz. Viszont ama bizonyos új hajtóműnek, az MSz-21-eshez készülő PD-14-es kisebb teljesítményű változatának engedélyeztetése a mai állás szerint csak 2023-ra várható.

Időnként különféle hírek bukkannak fel a nemzetközi repülő sajtóban arról, hogy milyen export-lehetőségei vannak mégis a típusnak, volt, amikor egy új magyar nemzeti légitársaságot akartak volna orosz befektetés mellett ezekkel a gépekkel indítani, legutóbb például egy dél-afrikai, orosz befektetőkkel tervezett start-up beszerzését emlegették, amiről azóta nem született szerződés. Ugyancsak szó esett nagy iráni Superjet-üzletről is, de mindezidáig ez sem realizálódott.

Ha már Irán szóba került, a MAKS egyik szenzációja, a láthatóan kifejezetten külföldi eladásokra (is) szánt új orosz típus, amit most már széles körben Szu-75-ösként emlegetnek, nemhivatalos információk szerint százpéldányos megrendelésre számíthat Teherántól. A meg nem nevezett szakértők szerint a perzsa állam mindössze hárommilliárd dollárért jutna hozzá olyan harci géphez, amely mind technikai, mind harci képességeit illetően „messze meghaladja” az amerikai ötödik generációs F-35-öst, különös tekintettel az izraeli légierőben repült Adirokra.

Korábban Irán a Szu-57-es iránt érdeklődött, de most inkább csakis a 75-ösök vásárlása érdekelné, hangoztatja a szakértő. Ugyanakkor a Rostec készítette videóban, amelyben különféle, potens vevőként kezelt államok képviselői jelentek meg, mint a gép jövendő harci pilótái, nem bukkant fel iráni szereplő.