Malév: a tulajdoni szerkezet riasztja el a befektetőket

Hivatalának több mint féléves vizsgálata alapján Budai Gyula kifejtette: a privatizáció és a visszaállamosítás során a Malévnak nyújtott támogatásokat, hiteleket az akkori szocialista kormányok nem biztosíthatták volna a cégnek. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság január eleji döntése is – magyarázta. Az Európai Bizottság az év elején felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal „összeegyeztethetetlen” – 70-100 milliárd forint közötti – állami támogatás visszafizettetésére.

Budai Gyula azt is megállapította, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány az eladáskor és a visszavásárláskor „szándékosan szegte meg azokat az európai uniós elveket, amelyek a nehéz helyzetben lévő állami vállalatoknak nyújtott állami támogatások körét határozzák meg”. Példaként azt mondta: az akkori kabinetnek és Veres János akkori pénzügyminiszternek tisztában kellett lennie azzal, hogy a privatizációs szerződésben meghatározott forrásokat nem lehetett volna a Malév állami támogatására felhasználni. Ugyanígy a pénzügyminiszteri posztot a visszaállamosítás idején betöltő Oszkó Péternek is ismernie kellett ezt az uniós jogforrást – hívta fel a figyelmet.

A privatizáció részleteiről szólva kifejtette: a pályázaton nyertes AirBridge Zrt. „semmi másnak nem tekinthető, mint egy stróman cégnek, amelyet kifejezetten erre a privatizációra hoztak létre”. A zrt.-ben megtalálható volt két olyan részvényes – az előző MSZP-kormányokhoz „erős szálakkal kötődő” Költő Magdolna és Kiss Kálmán személyében –, „akik szintén strómanként vettek részt a cégben, ugyanis a részvényeiket a többségi tulajdonos Borisz Abramovics orosz üzletember finanszírozta meg” – részletezte Budai, hozzátéve, a privatizációs szerződéseket úgy kötötték meg, hogy a Malév és a magyar állam járjon a lehető legrosszabbul, a tranzakciónak pedig csak egy célja volt, hogy egy stróman cégen keresztül az orosz VEB bank – az AirBridge hitelezője – többségi tulajdont szerezzen a légitársaságban, és ez sikerült is.

„A Malév lényegében önmagát finanszírozta meg a privatizáció során. (...) Az állam számára ennyire rossz konstrukciót az elmúlt húsz évben még senki nem készített. Teljesen egyértelmű, hogy ez a szerződés, a garancia és a viszontgarancia ilyen jellegű meghatározása mindenképpen az AirBridge Zrt.-nek és az orosz VEB banknak kedvezett” – összegezte, megjegyezve, hogy a Gyurcsány-kormány ezzel már 2007-ben kényszerpályára állította a Malévot.

A történet folytatásáról szólva elmondta: az orosz bank nem akarta tovább finanszírozni a Malév működését, ezért kellett 2010-ben a magyar államnak visszavásárolnia a Malév-részvények 95 százalékát, ám 5 százalék az orosz banknál maradt, ez az 5 százalék pedig „lényegében többségi döntést eredményezett a kisebbségi tulajdonosnak”, és minden döntést meg tudott akadályozni. Így a visszaállamosítási szerződés még nehezebb helyzetbe hozta a Malévot – közölte a kormánybiztos.

Ez vezetett oda, hogy „a szocialista kormányok egy olyan kényszerpályát jelöltek ki az Orbán-kormánynak, amelyből kiút nem nagyon látható”, a Malév pedig a működőképesség határára ért – összegezte vizsgálatának eredményét. Az Európai Bizottság döntése nyomán állami támogatás már nem nyújtható a Malévnak, szakmai befektető pedig nem jelentkezik a cégért a tulajdonosi konstrukció miatt, ugyanis a kisebbségi tulajdonos minden döntést meg tud akadályozni. Mindez „egyértelműen meghatározza a Malév sorsát az elkövetkező időben” - szögezte le.

Budai Gyula közölte azt is, hogy a Malévval kapcsolatban tett öt büntetőfeljelentése ügyében információi szerint már nyomoz az ügyészség. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. cateringszerződése.