Második Mrija? Nagy projekt, hatalmas buktatókkal

iho/repülés   ·   2022.05.23. 09:00
ezgif-7-c8e21cdd4b

A török és a kínai szál, sőt, volt, amikor maga Putyin akarta volna befejezni a gépet. Az ukrán elnök szerint 800 millió dollárból építik meg az elpusztult óriásgép utódját.

Volodimir Zelenszkij egészen pontosan nem mondta ki, hogy ennyibe kerül, csak felidézte, hogy ekkora összeggel számoltak, amikor korábban szóba került a hathajtóműves óriásgép utódjának megépítése.

Ugyanakkor az államfő azt is világossá tette az ukrán diákokkal zajlott videótalálkozóján, hogy szerinte a Mrija újjászületése „nem pénz, hanem ambíció kérdése”, illetve az országról alkotott imázs, illetve a háborúban meghalt hivatásos pilóták iránti tisztelet jegyében kell belefogni a projektbe, amelyről az államfő már konzultált az ukrán repülési konzorcium, az Ukroboronprom képviselőivel.

Ugyancsak fontos hír, hogy közben nekifogtak a Hosztomeli repülőtér és Antonov-központ helyreállításának, amely, mint erről többször beszámoltunk, a háború első napjaiban fontos helyszíne volt az összecsapásoknak, feltehetően azért, mert az orosz hadsereg bázist próbált kiépíteni a Kijevtől keletre fekvő repülőtéren. Ahonnan viszont, amint erről korábban hírt adtunk, az Antonov Airlines a maga központját áthelyezi Lipcsébe.

Zelenszkij nyilatkozatából még egy fontos és eddig kérdéses momentum is kiderült, bár mindenki ezt tartotta valószínűnek: a második An-225-est abból – a megközelítés kérdése: félkész vagy negyedkész – puszta sárkányszerkezetből építenék meg, amely megúszta a Kijev környéki harcokat, mert nem is Hosztomelin tartották, hanem egy másik kijevi gyártóközpontban.

Az, hogy ebből összehozzák a második óriást, már bőven a háború előtt sokszor szóba került. A torzóban maradt gép harmincöt éve várja sorsa jobbra fordulását, mert ugyan első pillantásra ígéretesnek tűnik, de a törzsön és a centroplánon kívül még nincs belőle semmi más, vagyis hiányzik a szárny és a teljes farokrész, az orrfutó megvan, de a főfutókból csak egy száron négy kerék.

A gép hátsó kiképzését újra kell alkotni, és nem tudni, hogy ehhez megvannak-e a pontos tervek, ugyanis az az új példányon egészen másképp nézne ki: az ikervezérsík fölösleges, mert a gép hátán már nem szállítanának űrrepülőgépet, viszont nyilván ki akarják alakítani a nyitható hátsó rámpát, ami könnyebbé teszi a rakodást, praktikusabbá tenné az üzemeltetést. Ehhez viszont alaposan át kellene alakítani az egész farokrészt, a törzshöz lépest emelt függőleges és vízszintes vezérsíkkal.

Egy modern repülőgép kívülről nem látható berendezései, rendszerei, az avionikától és a hidraulikától a kondirendszerig, a repülésvezérléstől a rakodórendszerig – és még sorolhatnánk a szükséges elemeket – szóval mindennek tervezése, beszerzése, beépítése legalább akkora költség, mint magának a sárkányszerkezetnek a kialakítása. Nem beszélve a hajtóművekről, és ezek kapcsán kell végig gondolni az egész koncepció életre valóságát, ugyanis az üzemeltetés drágasága és közben a különleges rakományok légiszállítása iránti korlátozott igény azért az eredeti, elpusztult Mrija fenntartását is ráfizetésessé tette. Márpedig 250 tonnás szállítmány ritkán akad: megkockáztatjuk, ha az eredeti óriásgép szolgáltatása iránt sűrűbb lett volna igény, talán már korábban befejezték volna a másodikat...

Amit talán azzal lehetne mégis vonzóbbá tenni a szállítmányozók számára, ha olcsóbban lehetne működtetni, ami sok más változtatás mellett például azt feltételezné, hogy jóval hatékonyabb hajtóműveket kellene keresni hozzá. Ami természetesen lehetséges, de ezek integrálása is hatalmas munka ennek a gépnek az esetében. Általában gond az, hogy míg korábban úgy vélték, az újjáépített gép sokmindent átvehetne az An-124-es rendszereiből, például hajtóműveket, a mai követelmények szerint készülő 225-eshez valójában sokkal modernebb technológiákat kellene alkalmazni a gazdaságos üzemeltetéshez.

Amikor még Ukrajna és Oroszország között elviselhető volt a viszony, mondjuk úgy 2014-ig, a Krím megszállásáig, addig állítólag Putyint is foglalkoztatta, hogy Oroszország építse meg a második óriást, ráadásul épp az elnöki repülések céljaira. Ezen kívül szóba került Kína is, mint amely ország netán nem csak ezt a gépet építené tovább, hanem beindítani az An-225-ös közös gyártását.

Ami azonban ezt a tervet a hírek szerint meghiúsította: ahogy korábban megírtuk, a kettes példányt már Kínában kellett volna befejezni, de túl nagy ahhoz, hogy odaszállítsák. A másik magyarázat még arra a kínai kijelentésre alapoz, amely szerint Peking megveszi a gép teljes tervezési-technológiai dokumentációját, és ezzel „egyedülálló technológia birtokába jut”, ez viszont rögtön el is riasztotta az Antonovot az üzlettől.

Ugyancsak többször emlegették még békeidőben a török elnök, Erdogan hajlandóságát a második Mrija megépítésére, ami mögött a nemzetközi aviatikai sajtó sokkal inkább sejtette Törökország presztízse emelésének szándékát, mint gyakorlati okokat, ezesetben gyártásról nem is volt szó, csak a második gépről.   

Az Ukrajnát ért hatalmas emberveszteség és anyagi károk fényében, Zelenszkij kijelentését is egyelőre inkább érdemes úgymond óvatossággal kezelni és szintén presztízs-motivációt sejteni mögötte. Mindenesetre az szinte biztos, hogy ahhoz, hogy a világ legnagyobb repülőgépének második példányát megépítsék, ahhoz először magát az ukrán repülőipart, sőt, magát az országot kell majd újjáépíteni – a háború után.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

Jönnek vissza az óriások!

iho/repülés   ·   2022.06.30. 09:00

A járvány óta több, mint száz A380-ast állítottak ismét forgalomba. Sir Tim Clark: legyen az új típus kétszer akkora, mint a Superjumbo, de legyen könnyebb, gyorsabb, olcsóbban és tisztábban üzemeltethető…