MAX nélkül is: beindult a low-fare repülés New Yorkba!

A Norwegian Air Shuttle ígéretéhez híven teljesítette első járatait a skóciai Edinburgh és a New York állambeli Stewart repülőtér között, vagyis valóban megkezdődött az észak-atlanti légivilág új korszaka, a „fapados”, jobban mondva low-fare, alacsony jegyárú repülések ideje.

Jobban mondva a korábbi próbálkozások, például az emlékezetes Laker-féle próbálkozás után most már egy magabiztos társaság révén, és a piac jelentős részét uraló üzleti modell jegyében indult be a járat. És valószínű, hogy a liberalizált légiközlekedés világában ezt a mostani vállalkozást már nem tudják megfojtani, mint egykor Lakerét: egyrészt maga a Norwegian elég erős csoport ahhoz, hogy biztos hátteret adjon a kezdeményezésnek, másrészt a jelek szerint a konkurencia inkább igyekszik felzárkózni mellé. Korábban a Ryanair felől is lehetett hallani gyanús hangokat a hosszú távú illetve atlanti repülések lehetőségéről, nemrég pedig a „túloldalról” a JetBlue jelentette be terveit a keleti part és az európai nagyvárosok közti, keskenytörzsű gépekkel repülhető (A321LR) járatokról. Igaz, ezeken a férőhelyek egy része prémium-kialakítású lesz.

Korábban többször jeleztük, hogy a Norwegian nyitása erősen kötődik a 737-es új sorozatának, a MAX-nak a forgalomba állításához, ami meg is történt, csak éppen nem a Norwegian, hanem egy délkelet-ázsiai társaság, a Malindo színeiben, noha jóval korábban a Southwest, utána pedig a Norwegian volt a tervezett kibocsátó. Hogy a norvégok miért nem vették vagy vehették át első MAX-madarukat, arról nincs pontos információ: talán azzal a friss hírrel is összefügghet a dolog, hogy a hajtóműveket gyártó CFM bejelentette, hamarosan, még ebben a hónapban, megkapja a MAX-ok szárnyai alatt dolgozó LEAP-1 a háromórás ETOPS-engedélyt, vagyis a gépet lehet úgy repültetni, hogy 180 percre távolodjon el a legközelebbi kitérő repülőtértől.

Akármi is az oka a késlekedésnek, az első New York-i 737-es Norwegian-járatot a társaság egy, az eddigi NG-sorozatban gyártott 737-800-asával teljesítette, a következő lépcsőben Stewart és Bergen, illetve Dublin között is repülnek majd a gépek. A nyitójárat menetideje két perc híján hét óra volt, a bergeni csaknem nyolc óráig tart majd, és a netes vélemények között elég sűrűn felbukkan, hogy ennyi időt egy keskenytörzsű gépben eltölteni elég keservesnek tűnik.

Amire viszont az többek válasza, hogy évtizedeken keresztül repültek és repülnek most is sikeresen hasonlóan hosszú vonalakon az ugyanolyan törzskeresztmetszetű 757-esek is. Egyébként lehetséges, hogy a MAX csúszása, a menetidő és az ETOPS-engedély oly módon függnek össze, hogy a 180 perces jogosítás birtokában a gépek olyan atlanti útvonalakon is repülhetnek, amelyek rövidebb átkelési időt tesznek lehetővé.

Ami pedig az első célrepteret illeti (lesz még kettő a keleti partvidéken), Stewart az utaskiszolgálás, a terminál tekintetében aprócska reptér, ahogy egy beszámolóban olvasható, az utasforgalmi épület nem nagyobb, mint egy méretes autópálya-állomás. Másfél órás buszjárat köti össze a száz kilométerre lévő Manhattan központjával, viszont a leszállási illeték La Guardiához képest tízszer alacsonyabb, a minimális forgalom minimális fordulóidőt tesz lehetővé.

Maga a légikikötő területe szerint nagyobb, mint New York harmadik legfontosabb reptere, Newark, amely 40 millió utast indít és fogad évente. Viszont ennek a reptérnek nincsenek légtér-gondjai, messze esik a térség nagy csomópontjaitól, nem kell a levegőben várakozni a forgalom miatt és a felszálláskor sem lesz sorban állás...

Stewart fő pályája nagyjából 3600 méter, amit az magyaráz, hogy 1970-ig a reptér légibázisként szolgált, és a US Air Force legnagyobb szállítógépeit, a Galaxykat is sűrűn fogadta és indította, miközben a West Point katonai akadémia kadétjai is itt kaptak repülőkiképzést. Polgári repülőtérként is elsősorban a cargo-forgalma jelentős, de közben hatalmas terület áll rendelkezésre mindenféle fejlesztésre.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!