Megtalálták a tűzoltó Il-76-os roncsait

Megtalálták az orosz katasztrófavédelem Szibériában eltűnt repülőgépét, a tízfős legénység a hatóságok szerint feltehetően halott. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának Il-76-os típusú speciális repülőgépe pénteken tűnt el a szibériai irkutszki területen, ahová erdőtüzek oltására vezényelték.

A hatóságok közlése szerint eddig hat holttestet sikerült megtalálni, illetve a repülőgép mindkét feketedobozát. Az Il-76-os kiégett roncsát a mentőcsapatok egy erdővel borított hegyvidéki lejtőn fedezték fel 650 kilométerre északkeletre Irkutszktól. A gép becsapódásakor egy kisebb erdőtüzet okozott – mondta a minisztérium egyik szóvivője. A napokig tartó kutató akcióban egy elhagyatottnak vélt – valójában mintegy 20 lelket számláló – falu lakosai vezették nyomra a mentőalakulatokat.

Egy repülési szakértő a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta: a repülés, illetve a zuhanás pályájából ítélve a legénység mindent megtett az Il-76-os megmentése érdekében. Korábban egy másik légügyi szakértő úgy vélte, az erdőtűz miatt forró levegő kerülhetett az alacsonyan repülő Il-76-os hajtóművébe, amitől az vesztett teljesítményéből, így a repülőgép nem tudott emelkedni, majd megakadhatott a fák lombjaiban, és végül lezuhant.

A légiforgalmi szolgálatok egy másik forrása szerint a gép műszakilag kifogástalan állapotban volt, a személyzetnek pedig nagy tapasztalata volt tűzoltási feladatok teljesítésében, akárcsak humanitárius segélyek célba juttatásában és légi mentési akciók végrehajtásában. Irkutszk térségében tombolnak Szibériában a legnagyobb erdőtüzek, amelyek mértékét a katasztrófavédelem segítségével sikerült csökkenteni. Az oltásra Il-76-os és Be-200 típusú tűzoltó repülőgépeket vetettek be, írja a hírügynökség.

A tűzoltórepülés az aviatika egyik legveszélyesebb fajtája, és sokkal, de sokkal többféle kockázatot rejt magában, mint amit az orosz tudósítások érzékeltetnek, feltehetően annak érdekében, hogy a gépen és a pilótákon kívüli okokat találjanak a katasztrófára.

A következő felvételen egy Il-76-os impozáns sebességgel, impozáns mennyiséget dob a lehető legpontosabban, azonban az nagyon ritka, hogy az igazi tűzoltás ilyen ideális körülmények között történjen, hegyek és fák nélküli tökéletes sík terepen.

A repülések eleve rossz körülmények között zajlanak, épp a tüzek miatt: a látás sokszor minimális, ami miatt az ugyancsak minimális terep fölötti magasságban repülő gépek már sokszor kerültek végveszélybe, különösen hegyvidéki viszonyok között: a füstben többször történt hegynek repülés, illetve a tereppel való ütközés elkerülése miatt kerültek a manőverező gépek veszélybe, mert a szükséges éles fordulóból lecsúszott a repülőgép.

A repülőgépek szerkezetére és rendszereire nézve ráadásul épp a szinte extrém repülési helyzetek okoznak a szokásosnál nagyobb terhelést, a törés vagy a meghibásodás veszélye emiatt is nagy, emlékezetes volt például az a szörnyű eset, amikor egy C-130-as szárnyai törtek le, feltehetően a gép szerkezetének fáradása miatt.

Az Il-76-os közismerten robusztus teherszállító, de ettől még határértékei ennek a gépnek is vannak, amelyeken túl kockázatosak a kemény fordulók, emelkedések, pláne ha a gép még hordozza az oltóanyagot.

Az Egyesült Államokban a nagyobb méretű tűzoltógépek bevetésekor sokszor alkalmazzák azt a módszert, hogy egy kisebb, megfelelő műszerezettségű gép a nagy tűzoltó előtt repül és jelöli ki számára a dobás optimális pontját, egyben a dobás helyszíne felé és az onnan kivezető biztonságos útvonalat. Az, hogy az Il-76-os balesetének helyszínét két napon át nem találták, eléggé valószínűvé teszi, hogy az orosz gép személyzete egyedül harcolt az erdőtűzzel.

2000 és 2013 között összesen harmincnyolc halálos baleset történt csak az Egyesült Államokban tűzoltógépekkel bevetés közben. Az okok között hasonló, huszonnégy százalékos arányban jegyeztek szerkezeti károsodást vagy műszaki hibát, illetve a gép fölötti kontroll elvesztését, ami például egy hirtelen irányváltás miatti átesésből adódhat. Húsz százalékban a terep fölötti elégtelen magasság okozta a bajt, vagyis hegynek, talajnak, fáknak ütközés történt. Az ilyen típusú baleseteket egyfelől a bevetések jobb előkészítésével, a gépek fokozott műszaki ellenőrzésével, illetve a földi erőkkel való tökéletes kooperációval lehet megelőzni.

Az Il-76-os kétségtelen egyike a ma üzemben lévő legnagyobb szállítógépeknek, ugyanakkor használnak más, még nagyobb átalakított polgári gépeket is tűzoltó szerepkörben. Az Egyesült Államokban 747-es és DC-10-es is részt vesz a tűz elleni harcban.

Nemrég vonták ki a hadrendből a ma repülő legnagyobb dugattyús-légcsavaros repülőgépet: a második világháború után épült Martin Mars előnye az volt, hogy vízigépként bárhol leszállhatott a tűz közelében egy tó felszínére, és pillanatok alatt újra tölthette a tartályait, hogy újabb dobásra indulhasson, viszont a fenntartása iszonyatosan drága volt, az üzembiztonsága csökkent.

Viszont Seattle épp a napokban volt a helyszíne egy új, 747-400-as „Supertanker” bemutatásának, a tüzek elleni harc újabb eszközének: a gép, a JAL egykori utasszállítója, alaposan átalakítva majd 20 ezer gallonnyi oltóanyagot vihet a bázisától bárhová az Egyesült Államokba négy és fél óra alatt.

Ezeknek a hatalmas gépeknek azonban a bevetési profilja általában más, mint a kisebb tűzoltóké, hiszen ezek az óriások sokkal nehézkesebben, lomhábban manővereznek. Igaz, ez a dobáskor is nagyobb magasság is elképesztően alacsony ahhoz képest, ahogy ezek a gépek fel- és leszállás között más szerepkörben repülnek,  viszont az új 747-es esetében is kiemelik, a gép a típus eredeti paramétereinek megfelelő repülés közepette képes óriási mennyiségű tűzoltó anyagot a felszínre dobni.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!