Mennek a csehszlovákok!

Bizonyára sokaknak feltűnt már, hol van az egyetlen hely, ahol nemzeti vasúttársaságunk és nemzeti fővárosi közlekedési társaságunk együttműködése a legolajozottabban megvalósul. Olyannyira, hogy az egyik lényegében a másik területén szolgáltat. Ez a hazánkban példátlan dolog persze nem most, a Budapestská Integrovaná Doprava, a BKSZ, BKK, MÁVBHÉV és a szóban számtalanszor hangoztatott nagy együttműködés és integrálódás keretében valósult meg, hanem bőven a rendszerváltás előtt, parancsszóra.

1984-ben adták át a Nyugati pályaudvarnál lévő metróállomás második, északi kijáratát, az akkor csodaszámba menő, a fejperont az időjárás viszontagságaitól óvó tetőszerkezettel együtt. Az újdonság nemcsak az akkor hihetetlenül izgalmasnak és igényesnek tetsző épületben mutatkozott meg, hanem abban is, hogy a peronszintet az aluljáróval összekötő mozgólépcső nem a jól megszokott szovjet gyártmány volt, hanem csehszlovák, a Transporta nevű národny podník terméke. Az akkor állami vállalatként működő, egyébként 125 évvel ezelőtt egy német származású mérnök, František Wiesner által Chrudimban, Pardubicétől délre alapított gépgyárnak tudomásunk szerint ez volt az első és utolsó budapesti szereplése.

Amellett, hogy ez a mozgólépcső szürke, kalapácslakkal bevont burkolatokkal, a kézfogó mellett szokatlan, széles, végigfutó alumíniumprofillal készült, egy dologgal kivívhatta a használók csodálatát: a rajta található matrica információi alapján a BKV üzemeltette, jóllehet mindenfajta BKV-s cucctól távol, viszont a MÁV vágányainak közvetlen közelében működött.

Viszont több tulajdonsága miatt lehetett gyűlölni, hozzátéve, hogy ezek korántsem a gyártó, hanem inkább az ilyen paraméterekkel a berendezést megrendelő üzemeltető rovására írhatók: szűk volt és eszméletlenül lassú. A lassúságot talán orvosolhatta volna, ha a lépcsőn álló, ráérő cekkeres néniket ki lehet kerülni, de a szűkös lépcsőtérben ez nem igazán volt lehetséges. Ezért aztán, aki sietett, az a harmadik, általában nem működő lépcsőkaron dübörgött le, vagy messze elkerülte az egészet.

Persze koszos is volt a gépezet, zsíros dzsuva gyűlt meg a számos peremben és résben, takarítani még véletlenül sem sikerült, de a mozgólépcső a kelet-európai gépezetek elnyűhetetlenségével dacolt az idő vasfogával, és csak hordta, hordta a cekkeres néniket. Az eldzsuvásodás folyamata szervesen illeszkedett a fölötte terpeszkedő épület romlásához, amely a ’90-es évek végére, tizenhat éves korára elérte a fizikai és erkölcsi mélypontot. Figyelmesebbek talán emlékeznek még a körülbelül a mai Westend-bejárat helyén álló játékteremre, amely az exkluzív „Igyál! Játsszál!”-felirattal kísérelt meg kedvet adni a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Mindez szerencsére a Westend felépülésének köszönhetően múlttá és rommá lett.

Nem úgy a mozgólépcső, amely igazán maradandónak bizonyult. Felette eltűnt egy épület és új csarnok keletkezett, a csehszlovák világ további hírmondói, a vágányvégi Pragotron-kijelzők is Fok-Gyemeknek adták át helyüket, de a lépcső tovább zakatolt, egészen idén júniusig. Akkor leállították, kiszerelték és az aknákba beemelték az utódot, amely az építési palánkon lévő celluxos cetli tájékoztatása szerint szeptember harmincadikán, bő egy hónap múlva fog üzembe lépni.

Bár a típust nem sikerült kifigyelni, ha reménykedünk abban, hogy nem a King Long-buszokkal azonos minőséget produkáló kínai CNIM, akkor a hazai piacon jelenlévő két gyártó, az Otis, vagy az O&K lehet a befutó. Nagy lépést teszünk hát a világ e sarkában a komfortosodás felé, bár a budapesti közlekedéstörténet egy egyedi, érdekes színfoltja tűnik el. A láthatóan más generációhoz tartozó, szerelés közben magából USB-csatlakozókat lógató szerkezet még látható precíz belvilága, az olajsáros aknával alkotott kontrasztja erős esztétikai élmény, aki arra jár, lessen be a palánkon! Később úgyis nemesacél-lemez, aztán pedig az újra felgyűlő zsíros lepedék fog eltakarni mindent.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!