Miért nem állították le a négyes metró építését?

MTI/iho   ·   2017.04.11. 13:45
demszkij_kislid

A DBR Metró Projekt Igazgatóság 2007-ben és 2008-ban is javasolta a 4-es metró beruházásának leállítását – közölte Balogh Árpád, az igazgatóság volt vezetője a metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport hétfői ülésén, Budapesten.

Balogh Árpád, aki 2007 júliusa és 2008 szeptembere között volt – Gulyás László után – megbízott projektigazgató, elmondta: 2007 végén és 2008 elején készült két szakmai anyag, amelyekben a beruházás leállítását javasolták. Ezt „a szakmailag előnytelennek tűnő″ szerződésekkel, valamint „a fúrópajzs és az állomások közötti kapcsolatrendszer″ bonyolultságával és szövevényességével indokolták. Aki e mondatot műszaki oldalról szeretné értelmezni, az tévúton jár: itt arról van szó, hogy az ezerfelé szétforgácsolt projektben az alagutakat és az állomásokat építő, gyakran egymást akadályozó különböző kivitelezők különböző mértékű késedelmi kötbérei a projekt során jelentős költségnövekedést okoztak, ezen összegeknek az útját ma már nem lehet nyomon követni. Tehát nem fizikai, hanem jogi kapcsolatrendszerről van szó.

Az anyagok a fővárosi vezetők elé kerültek, de mindkétszer „falakba ütköztek″ – közölte.

A falak már elkészültek a Bikás parknál

Balogh Árpád szerint a DBR Metró Projekt Igazgatóság az akkori létszámát, erőforrását és a szakmai „összeállítást” tekintve alkalmatlan volt a projekt lebonyolítására, arra, hogy a kohéziós alapból támogatást szerezzen. Ennek ellenére a Főváros saját szervezeti erőforrásait felhasználva kísérelte meg a metróprojekt menedzselését, ezek a törekvések azonban – a kötbérvitából is láthatóan – meghaladták a képességeit.

Azzal kapcsolatban, hogy egyes tanácsadói szerződéseket közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek meg, Balogh Árpád elmondta: a határidőkre hivatkozással kapott a metróbiztoson keresztül utasítást arra, hogy ne indítsanak közbeszerzéseket. A DBR akkori vezetősége Becker László metróbiztostól tudta meg, hogy kivel kell szerződést kötni, ő pedig két embernek tartozott felelősséggel: Demszky Gábor főpolgármesternek és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek.

Borbély Lénárd, a munkacsoport vezetője elmondta: az ülésen megtudták, hogy az a döntés, amely a 2006 őszi önkormányzati választások előtt született, hogy mindenképpen induljon el a beruházás, „olyan lavinát” indított el, amely már akkor is milliárdokban volt mérhető, és még nagyobb költségnövekményt okozott. A munkacsoport ülésére Balogh Árpád mellett meghívtak két másik volt igazgatót, Gulyás Lászlót és Klados Gusztávot is, de ők nem jelentek meg.

A munkabizottság következő ülésén Becker László meghallgatását tervezik. Az öttagú testületnek a jelentést május 31-éig kell elkészítenie.

Kíváncsian várjuk, valaha össze fog-e ülni olyan munkabizottság, amely a politikai háttértől függetlenül szakmai kérdésekről fog vitázni a négyes metróval kapcsolatban: hogyan érvényesülhetett a beruházás folyamán az a szemlélet, amely metróárban egy földalatti villamosvonalat hozott létre? Miért hagyták folyamatosan és következetesen figyelmen kívül szakmai szervezetek állásfoglalását, alternatív meglátásait az állomások számával, elhelyezésével, a metró nyomvonalával kapcsolatban?

A legfontosabb: mikor mondjuk ki végre a köz megnyugtatására és a további találgatások elcsendesítésére, hogy vége van, ennyi volt, a négyes metró nem épül tovább, mert a továbbépítést a várható utasszám nem indokolja, és ennek semmiféle további látható pénzügyi fedezete nincsen?

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Ellátási lánc Vasút Logisztika Szállítmányozás Nagyvasút

Tovább csökkent az áruszállítás teljesítménye az EU-s gazdasági nehézségek miatt: a kombinált fuvarozás növelte részesedését a szállításban idehaza, uniós szinten visszaesett

MLSZKSZ/iho   ·   2024.03.18. 17:05

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének összesítése szerint kevésbé érintette a válság az intermodális forgalmat, így a több szállítási módot kombináló fuvarozás növelte részesedését az összforgalomban.