Pilótahiány vagy fizetéshiány?
A US Airways-féle fúzióval megalakult új American Airlines, a világ legnagyobb légitársasága a következő öt évben 1500 új pilótát akar alkalmazni. A bejelentés szerint a légitársaság húsz egyetemi központtal alakított ki együttműködést annak érdekében, hogy a végzősök, akik megfelelnek a feltételeknek, a cég regionális alvállalata, az American Eagle flottájában dolgozhassanak majd hajózóként. Sikeres folyamat esetén a fiatal pilóták 10 ezer dollár tanulmányi hozzájárulást kaphatnak, és biztos elhelyezkedés vár rájuk.
A Boeing a földgolyó egészére nézve készített előrejelzést a hajózó személyzetek iránti igényről, eszerint a következő húsz évben a repülőgéppark növekedését figyelembe véve csaknem meg kell, hogy duplázódjon a közforgalmi pilóták száma, a jelenlegi 250 ezerről 445 ezerre. Amint az köztudott, a pilótahiány elsősorban az ázsiai országokban jelentkezik, ahol a légi forgalom teljesítménye ugrásszerűen nő, és ahol a légitársaságok gépbeszerzései is rendkívüliek. Ugyancsak erős a kereslet képzett hajózók iránt a közel-keleti térségben, a három nagy Öböl menti légitársaság rendszeresen hirdet felvételt pilótáknak és légiutas-kísérőknek is – európai országokban.
Ugyancsak a pilótahiánnyal függ össze Kanada lépése: az észak-amerikai állam légügyi hatóságai engedélyezték az úgynevezett multi-crew szakszolgálati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol a másodpilóták csak meghatározott repült óraszám elérése után folyamodhatnak első tiszti beosztásért, Kanadában is lehetséges lesz egy 12–18 hónapos oktatás után, 750 órányi tantermi és 250 órányi repülési képzés elteltével beülni a pilótafülke jobb ülésébe. Ezt a sűrített képzési módot egyébként az ICAO is elfogadta. A kanadaiak következő lépése az lesz, hogy kijelöljék azokat a központokat, ahol engedélyezett majd a multi-crew másodpilóták kiképzése.
A kanadaiak annak ellenére döntöttek így, hogy az USA ilyen szervezeteihez hasonlóan a pilóta-szakszervezetek kemény vitába szálltak több légitársaság vezetésével erről a kérdésről. Az érdekvédelmiek szerint fent kellene tartani azt a rendszert, amely a másodpilóták szolgálatba lépését vagy 1500 órányi repült időhöz kötik, vagy ezerhez, ha az illető repülőműszaki felsőoktatásban is részesült.
A Wall Street Journal összegzése ugyanakkor arról árulkodik, hogy Észak-Amerikában elsősorban a regionális légitársaságok küszködnek pilótahiánnyal, mert nem tudják elég gyorsan pótolni azokat a hajózókat, akiket a nagyobbak szívnak át tőlük. A Republic Airways ezért volt kénytelen néhány hete 243 gépéből huszonhetet leállítani. A társaság elnöke épp ezért javasolja az Egyesült Államokban is bevezetni a multi-crew rendszert, mielőtt a helyzet még rosszabbra fordul.
Megszólalt a vitában az Egyesült Államok közforgalmi pilótáinak szervezete, az ALPA is. Az Air Line Pilots Association ugyanis azt állítja: valójában Amerikában szó sincs pilótahiányról, rengeteg amerikai repülőgép-vezető térne ugyanis vissza a tengerentúlról a hazai légitársaságokhoz, ha megfelelő körülményeket találna. Az ALPA elnöke, Lee Moak szerint az elmúlt években tapasztalt gyenge fizetések, elmaradt egyéb juttatások és a légi közlekedésben érezhető bizonytalanság volt az oka a magasan képzett amerikai pilóták elvándorlásának. Az ALPA tagjai közül 1154 közforgalmi pilótát építettek le korábban a társaságok, egyedül a Comair Airlines 2012-ben történt leállása miatt 850 magasan kvalifikált hajózó került utcára, nagy részük most is állást keres. Hasonlóan sok, csaknem nyolcszáz pilóta kellett, hogy végleg vagy átmenetileg elveszítse állását az olyan társaságoknál történt részleges leépítések miatt, mint az Evergreen vagy az ASTAR.
Az ALPA kimutatásai szerint a tengerentúli légitársaságok jobban fizetik az alkalmazottaikat, mint az amerikaiak. Egy átlagos első tiszt az USA regionális légitársaságainál évi 21 ezer 285 dollárt keres, plusz a juttatások, a Delta és a United ugyanezeknek 61 ezer dollár fizetést biztosít, míg például az Emirates évi 82 ezer dollárral, lakhatási hozzájárulással és nagyon sokféle más juttatással várja a másodpilótákat, a Cathay Pacific hasonló feltételek mellett évi 72 ezer dolláros fizetéssel alkalmazza őket.
Az ALPA elnöke elismerte: az igazi megoldás a pilótahiány megszüntetésére az lenne, ha a légitársaságok folyamatosan profitábilisak lennének, a törvényhozás pedig ezt azzal segíthetné, hogy csökkentené a légitársaságokra nehezedő, egyre növekvő adóterheket és támogatná az iparág versenyképessé tételét a nemzetközi piacokon is.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
