Próbajárat a semmi közepére: Johannesburg–Szent Ilona
170-180 helyett csak 120 utas, és „limitált” mennyiségű cargo: hiába, sok kerozin kell az ötórás átkeléshez. A Comair, a British Airways tizenöt Boeing 737-est üzemeltető dél-afrikai franchise-cége nemrég vette át azt a különleges konfigurációban legyártott 737-800-asát, amelyet kifejezetten a Johannesburg–Szent Ilona járatra szerzett be a cég, és amely most szállt le az első nagy utasszállítóként a Földnek ezen híres, de rendkívül elszigetelt, 16×18 kilométeres, mindössze ötezernyi lakossal rendelkező darabján.
Az Atlanti-óceán közepén fekvő, a legközelebbi szárazföldtől 2000 kilométerre eső sziget, Nagy-Britannia tengeren túli területe, amely egykor Napóleon végső száműzetésének helyszíne volt, mindezidáig a békés elszigeteltség jegyében pergette napjait, hiszen hajóval legalább öt napig tartott idejutni. Már a negyvenes években, a világháború idején felbukkant a repülőtér gondolata, de csak 2011-ben született meg a végső döntés az építéséről.
Az első gép egy kalibrálásra szolgáló Beechcraft King Air volt, amely tavaly szeptemberben érintette a betont, és elvégezte a navigációs berendezések tesztjeit, azóta már használta a légikikötőt egy hadihajóról felszállt tengerészeti helikopter és egy business-jet is.
A 20/02-es pálya hossza 1850 méter, a leszállásra igénybe vehető pályahossz 1650 méter, ami még a hosszabb hatótávolságú 757-esek leszállására is alkalmas, a déli küszöbnél végbiztonsági területtel. A 757-esek akár Európáig is repülhetnek, persze megintcsak megfelelő konfigurációban: ez még csak a jövő elképzelése, az Atlantic Star Airlines terve, vagyis a charter-járatok indítása egyenesen Londonból.
Teljes terheléssel a 737-eseknek is csak Namíbia és Angola jöhet szóba, ahonnan azonban nem érzékelhető túl nagy érdeklődés a sziget iránt. Viszont a későbbiekben, ha a turizmus igazán fellendül, akár gambiai közbülső leszállással és tankolással is elképzelhető 737-esek forgalma Anglia és Szent Ilona között. A mostani nyitás után május 21-étől heti egy járatot repül a Comair gépe Johannesburgból, az economy retúr 583, a business jegy 943 fontba kerül.
A pálya tulajdonképp egy tengeröblök határolta, 310 méter magas fennsík, vagyis a leszállás egyáltalán nem olyan egyszerű, és nemcsak a viszonylag rövid beton miatt. A Comair első próbajáratát teljesítő ZS-ZWG lajstromjelű, British-festésű 737-es is először alacsonyan áthúzott a pálya fölött, utána egy touch-and-go következett, majd csak harmadszorra a leszállás és begurulás.
A gép személyzete ennek ellenére elismeréssel beszélt az új repülőtérről, amelynek van optikai és lesz műszeres leszállító berendezése, ILS-e is. Az egyelőre nem túl nagy forgalmi előtér bővíthető, és természetesen épült, megfelelő indulási és érkezési résszel egy 3500 négyzetméteres terminál.
A májusra tervezett hivatalos megnyitó és a menetrendszerűen közlekedő járat indítása előtt a reptér vezetése egy hétig tartó próbaüzemelést tart, és ezért a sziget lakosságát kéri, napi száz önkéntessel képviseltesse magát és játssza el az érkező és induló utasok szerepét a terminálon, ily mód ráadásul sokaknak lesz lehetősége a légikikötő megismerésére.
A reptérnek a jelek szerint van némi katonai szerepe is, hiszen Britanniához képest mégiscsak közelebb van, „csak” 3800 kilométerre a vitatott Falkland-szigetektől.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!
