Repül az Ancsa-utód!

iho/repülés   ·   2022.02.01. 09:00
Clipboard01

Felbukkant a mezőgazdasági funkció is, két év múlva indul a Bajkál sorozatgyártása évi harminc majd ötven géppel.

Tavalyra tervezték, de most megvalósult: felszállt a Bajkál, amit az egyik hivatalos ismertetőben már Baikal An-2-es néven jelöltek, egyébként hivatalos típusneve LMS-901. Mint korábban többször is beszámoltunk róla, sokféle kísérletezés, magának a kétfedeles legendás típusnak a különféle átalakításai, például a csillagmotor lecserélése gázturbinára illetve kompozitok alkalmazása helyett végül is egy teljesen új konstrukció kapta meg az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium támogatását a hatalmas példányszámban gyártott legendás kétfedelű pótlására.

Az elsősorban a távol-keleti országrészben lévő kisebb települések ellátására szolgáló típus, a kemény körülményeknek és a hangárok nélküli tárolásnak sokkal inkább megfelelő alumínium építésű, és ugyancsak a nem túl kiépített, sőt, leginkább szilárd burkolatok nélküli pályák használatára tekintettel megtartották, robosztus merev főfutók mellett az Ancsa farokkerekes elrendezését. Az előzetes adatok szerint a felszálláshoz elég egy 220 méteres szabad terület, a leszállósebesség pedig mindössze 95-85 kilométer óránként.

Két tonna terheléssel 1500 kilométer a hatótávolsága, a kabint kilenc utasra tervezték, de fontos megjegyzésként szerepel, hogy ha valamiféle szükséghelyzet adódik, jóval többen is elférnek a gépben. Még egy érdekesség, a szokásos funkciók mellett – utas- és teherszállítás – megjelent a „mezőgazdasági légi tevékenység” is, vagyis a sokfelé „Kukuruznyik” néven becézett Ancsa utódjaként permetezhet és más repülőgépes agrár-feladatokat is végrehajthat, mint ahogy a ma Magyarországon fellelhető An-2-esek szinte kizárólag ebben a szerepkörben repülnek.

Az orosz technikai ismertetőkben ritkán szerepel, de a gép jelenleg a General Electric H80-200-as hajtóművével repül, négyágú Harzell-légcsavarral, de a gyártócég kilátásba helyezte a hibrid-elektromos meghajtás beépítését is, a pilótafülkét pedig nem csak fejlett digitális navigációs rendszerrel, de robotpilótával is felszerelik, ez aztán végképp nem volt sajátja az Ancsának.

A szűzfelszállásról hétfőn számolt be az orosz sajtó, idézve Manturov miniszter szavait, ezek szerint az első repülés január 30-án történt, míg a gyártó Ural Civil Aviation Plant (UZGA) szerint január 18-án: lehetséges, hogy a gép először az egyik videóban látható módon csak méterekre szakadt el a földtől Jekatyerinburg Aramil repülőterén, míg az igazi első tesztrepülés történhetett most, a gép ötszáz méteres magasságba emelkedett és 25 percen át tartózkodott a levegőben, a berepülő pilóta a szokásos szűkszavú jelentésben „jó stabilitást, kezelhetőséget” említett.

A most induló tesztprogram lezárásával a sorozatgyártás 2024-ben indul, eleinte évi harminc majd ötven példánnyal. Még egy érdekes adat, hírek szerint a gép másfél millió dolláros áron kerülhet piacra, ami egy ilyen kategóriájú gép esetében igazán nem sok, nyilván erre alapozva remélik a gép sikerét, igaz, az Ancsa 18 ezres példányszáma nem biztos, hogy akár meg is közelíthető.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek