Saab kontra Kanada: Gripen/F-35 vita

iho/repülés   ·   2022.10.05. 12:00
6521846605_16a93eaa58_b

A Lightning II. túl a 750. példányon, a globális feszültségek erősítik az ötödik generációs harci gép iránti igényt.

A svéd gyártó azzal vádolja Kanada kormányát, hogy nem tartotta tiszteletben a vadászgép-tender feltételeit, amikor a Saab gépe helyett az amerikai típust választotta. Egy meghallgatáson a kanadai törvényhozásban a svéd cég elnöke azt állította, hogy az ottawai hatóságok olyan kérdésekről tárgyalnak most is a Lockheed Martinnal, amikről a döntés meghozatala előtt kellett volna megállapodni.  

A jelenlegi nyilatkozatok szerint Kanada az ár, az átadások ütemezése és a gazdasági előnyök dolgában most egyeztet a versenytársunkkal, ilyen kritikus kérdésekben már nem lehetne tárgyalni, állította a svédek képviselete. A kanadai beszerzési hatóság szóvivője viszont azt állítja, hogy a felek betűről betűre betartották az eljárásokat. Az a véglegesítési folyamat zajlik most, amelyet a tender is előír, és amelynek során a tenderben vezető fél kell, hogy bemutassa, hogy az aláírandó szerződés mindenben megfelel a kanadai követelményeknek.

A döntés megszületett tehát, de a szerződés még aláírásra vár, amit a kanadai kormány szerint 2022 végéig meg lehet ejteni, az első gép átadását pedig 2025-re tervezik.

(fotók: Lockheed Martin)

Ugyanakkor nem a Saab volt az első, amely részrehajlással vádolja Ottawát a Lockheed Martin javára. Kanada egyszer egyébként már döntött az F-35-ös megvásárlásáról, 2010-ben az akkori konzervatív kabinet mindenféle tender nélkül tette le a voksát az ötödik generációs gép mellett.

2015-ben azonban a liberális miniszterelnök, Justin Trudeau nyíltan kritizálta, hogy nem történt versenyeztetés az ügyben. A választási kampányban azt ígérte, hogy semmissé teszi a megrendelést, és „nyitott és átlátható tendert” indít – amit végül meg is valósított 2017-ben.

Egy évvel később azonban a Dassault Aviation visszavonta a jelentkezését, azt állítva, hogy a feltételek igazságtalanul lettek kialakítva, a Rafale-lal szemben előnyben részesítik az F-35-öst. A franciák szerint valójában nem a típus interoperabilitási képességeivel van baj, hanem azzal, hogy nem volt megfelelő a kommunikáció a jövőbeli megrendelő és a gyártó között.

Később a Boeing is kiszállt a versenyből, pontosabban azért esett ki a Super Hornettel, mert a típus bizonyos feltételeknek nem felelt meg. Végül is, a kanadai kormány idén márciusban jelentette be, hogy megkezdi a tárgyalásokat 88 F-35A beszerzéséről, a szerződés értéke 19 milliárd dollár.

A jelek szerint a világpolitikai feszültségek katalizátorai lettek a jelenleg a fegyverpiacon elérhető legmodernebb, ötödik generációs, hálózati hadviselésre képes, alacsony észlelhetőségű gépek beszerzésének. Az F-35-ös mellett döntött és év elején írta alá a 64 gép megvásárlását a finn kormány, egyébként ebben az esetben is Horneteket vált fel az újabb típus. Ezt a döntést nem egyszerűen a politikai, illetve a fenyegető katonai konfliktusok diktálták, hanem Oroszországnak az a döntése, hogy az északi sarkvidék jelentős részét, Európa „fölött” is, a saját érdekszférájának nyilvánította.   

Ugyancsak tavaly született meg a svájci kormány döntése szintén F-18-asok utódjaként a Lockheed gépének megvásárlására, amely a hadügyminiszter szerint „összességében legmagasabb szintű előnyöket nyújtja az összességében legalacsonyabb kiadás mellett”, Lengyelország is már korábban döntött 32 gép hadrendbe állításáról 2024-től, majd már a háború kitörése után a németek és a csehek is a Lightning-II. mellett döntöttek, Prága rádadásul éppenséggel a Saab harci gépe helyett. Ha körülnézünk a környező országok sorában, nos Románia is csak átmeneti megoldásnak kezeli a mostani használt F-16-osok illetve további (norvég) Viperek rendszerbeállítását, a végleges, több évtizedre szóló megoldásnak Bukarest is az ötödik generációs F-35 beszerzését véglegesítette.

Az F-35-ös lassan meghatározó típusává válik a mai globális légi hadviselésnek, főképp persze az Egyesült Államokban és máshol nyugaton, de olyan fontos ázsiai országokban is, mint Dél-Korea és Japán. Több mint 750 példánya teljesít szolgáltot harminc bázison és hordozón, a Lightning-II. flotta eddig lerepült összesített ideje 470 ezer óra. Lassan már 1600 pilóta és 11 és félezernyi műszaki személyzet repüli illetve üzemelteti a flottát, hat felhasználónak már van harci tapasztalata is a típussal.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.