Harcigépbeszerzések Ukrajna szomszédságában

Olasz Typhoonok Lengyelországnak MiG-29-esek, norvég F-16-osok Romániának LanceR-ek pótlására.

Eurofightereket kapna Lengyelország a maga MiG-29-esei helyett, ha azokat átadná az ukránoknak – jelent meg az újabb feltételezés a már korábbiak után arról, hogyan pótolná a lengyel légierő az esetleg átadásra kerülő orosz gyártmányú gépeket, miközben arról sincs biztos információ, hogy ezek valóban átkerülnének Ukrajnához.

A lengyel sajtóban felbukkant hír szerint az európai együttműködésben készülő harcigép-család Tranche 1, azaz első sorozatából kapna az ország 12-16 példányt, az olasz légierő állományából. A cél, hogy a MiG-ek átadása esetén azonnal bevethető gépek álljanak helyettük rendelkezésre, ami persze a Eurofighterek esetében nem annyira egyszerű történet, mint azoknál az ugyancsak használt F-16-asoknál, amelyeket korábban szerettek volna a lengyelek megkapni, de amely tranzakcióra Washington nemet mondott. A típusból ugyanis a lengyelek már 48 gépet megvásároltak, amelyek közül 36 tartozik az aktív állományba, vagyis ez lett volna az a harci gép, amelynek kész üzemeltetési háttere van Lengyelországban.

A Eurofighter Typhoonokhoz ez nincs meg, és mint a felhasználók eddigi tapasztalataiból leszűrhető, nos nem ez a jelenlegi modern típusok közül a legkönnyebben és legolcsóbban üzemeltethető. Mindenképp átmeneti megoldásról lenne szó, annál is inkább, mivel az olaszoktól beszerzendő gépek tehát a legelső sorozat gépei lennének, a későbbi gyártmányokhoz képest erősen korlátozott képességekkel, amelyek közül gyakorlatilag szinte teljesen hiányzik a földi támadó szerepkör. Az olaszok korábban tizenegyet Bulgáriának szerették volna eladni, de Szófiában inkább új F-16-osok beszerzését választották.

A légifölény-vadász funkció a jelenlegi helyzetben persze elégségesnek látszik a lengyelek számára, de, érdemes megint hangsúlyozni, csak átmenetileg. A Typhoonok addig kell, hogy segítsenek a lengyel légtér ellenőrzésében, amíg a hosszú időre végleges megoldás meg nem történik, vagyis a már lekötött ötödik generációs F-35-ösöket, szám szerint 32 gépet hadrendbe tudják állítani, ezek közül az elsők 2024-ben érkeznek Lengyelországba.

Egy másik, Ukrajnával szintén határos NATO-tagállam is gyorsítani szeretné folyamatban lévő beszerzését. Románia légterét sok éven át védték az eredeti MiG-21-esekből izraeli közreműködéssel továbbfejlesztett LanceR harci gépek, amelyek ugyan modernizált pilótafülkét, HUD-ot és HOTAS-t, digitális adatátviteli rendszert és modern navigációs és kommunikációs berendezéseket kaptak, de az alapvetően régi technológiát képviselő eredeti szerkezet, hajtómű és egyéb rendszerek nem változtak. A LanceR többször bemutatkozott a kecskeméti repülőnapokon is, és sokakat meglepett például az eredeti típustól nemigen elvárt repülési elemekkel, mint a nagy állásszögű lassú áthúzás.

De az alaptípus gyengeségei miatt egyre több volt a baleset, míg március legelején a Kogalniceanu bázis körzetében ismét lezuhant egy gép, ráadásul odaveszett teljes személyzetével a keresésére küldött Puma helikopter is. Egy évvel ezelőtt a Maros megyei Dedrád község határában csapódott a földbe egy MiG, a pilóta életben maradt, miután sikerült katapultálnia, de súlyosan megsérült. Azelőtt 2018-ban történt hasonló baleset a Borcea bázison, a pilóta meghalt. A március eleji szerencsétlenség a huszonhatodik légi baleset Romániában 1990 óta, ebből húsz esetben MiG-21-es volt az érintett gép.

A legutóbbi napokban egy példány futóproblémával került bajba, szerencsére emiatt nem történt katasztrófa, de a jelek szerint mindez, valamint az üzemeltetési, karbantartási nehézségek most már döntésre késztették a román hadvezetést és a minisztériumot, és a típus 2024-re tervezett kivonását előbbre hozták.

A húsz körüli LanceR-flotta leállítása viszont azt jelenti, hogy a légierő saját ereje arra a tizenhét F-16-osra csökkent, amelyeket korábban a portugál légierő állományából vett meg Románia. Tavaly ősszel sikerült véglegesíteni ugyanakkor 32 további F-16-os beszerzését Norvégiából, nos a LanceR-ek kivonása miatt ezt a folyamatot akarja meggyorsítani a román vezetés, hogy plusz két századot szereljen fel és tartson hadrendben, ami egyébként a pilóták és a műszaki személyzet körének bővítését és kiképzését is feltételezi.

A végleges megoldás a román védelmi erők számára is az F-35-ös lesz, a mostani háborús helyzetben azonban a fontos azoknak a külföldi harci gépeknek a jelenléte, amelyek a NATO Air Policing programja alapján érkeztek az országba: április 8-án csatlakozott a RAF Typhoonokkal az eddigi olasz (Eurofighter) és amerikai (F-16) egységekhez.