Svájc az F-35-öst választotta! – Legalábbis a kormány…

Jövőre parlamenti jóváhagyás, de az ellenzők megint népszavazást akarnak. Ferrari kontra Volkswagen, USA-függőség kontra európai beszerzés. Következik a finn és a kanadai döntés.

A svájci kormány döntött, ami legalábbis ezen a szinten lezárása egy már sok éve tartó, fordulatokkal teli folyamatnak. Az alpesi országban már volt olyan népszavazás, amely magát a harcigép-beszerzést vetette el, aztán egy másik, amely mégis felhatalmazta, igaz, elég szűk többséggel, a kormányt és a parlamentet, hogy döntsön a beszerzésről.

A most bejelentett választás azt jelentené, hogy Svájc lenne a tizenötödik ország, amelynek légiereje a Lockheed ötödik generációs, többfeladatú, csökkentett észlelhetőségű egyhajtóművesét állítaná a légiereje szolgálatába, harminchat példányt a gép A, vagyis hagyományos fel- és leszállással üzemelő verziójából. Az 5,5 milliárdos beszerzés mellett egy másik amerikai fegyverüzlet teszi teljessé a légtér védelmét, a Raytheon Patriot föld-levegő rakétarendszere a megállapodás szerint 2,1 milliárdba kerül.

Mint ismert, az F-35-ösről rengeteg a negatív visszhang, viszonylag ritkán kerülnek elő a higgadtabb szakmai vélemények és a reális információk. A fejlesztés valóban csúszott és a költségei túllépték az eredeti kereteket, ugyanakkor ahogy a gyártás felpörgött és a példányszám nő, úgy csökkent az egyes gépek ára. A svájci kabinet elemzése szerint a Lightning II. „összességében legmagasabb szintű előnyöket nyújtja az összességében legalacsonyabb kiadás mellett”, idéz a Reuters.

A védelmi tárca vezetője, Viola Amherd a döntés kapcsán hangsúlyozta, hogy nagyon alapos elemzésnek vetették alá az összes jelentkezőt, de a következő harminc évre szóló szolgálati időt és a gép potenciálját illetően az F-35-ös kínálta a legjobb ár-érték arányt, a versenytársakhoz képest egyértelmű technológiai fölényével, például az alacsony észlelhetőséggel. A kínált 15,5 milliárd frankos ár és üzemeltetési költség elmondása szerint kétmilliárddal alacsonyabb, mint az ezután következő legolcsóbb ajánlat volt.

A hírügynökségi jelentés a Boeing F/A-18-ast, a francia Rafale-t és az európai Eurofightert nevezi meg a tender veszteseiként, nem említve a svéd Gripent, pedig a Saab tavaly a nálunk is repülő egyhajtóműves új, E-változatát ajánlotta a svájciaknak.

A kormány döntése után következik a parlament jóváhagyása - vagy elutasítása, ami a jövő év elején várható, ugyanakkor a törvényhozás vitája alapvetően nem a típusról, hanem a költségekről, a finanszírozásról szól majd. Az ellenzők azonban már most felsorakoztak, és ahhoz hasonlították a kormány választását, mint amikor valaki Volkswagen helyett Ferrarit akar venni magának, és a jelek szerint nem fogadják el a honvédelem érvelését, mert továbbra is az F-35-ös drága mivoltáról beszélnek, a szociáldemokraták pedig az amerikai függőséget kifogásolják, mondván, európai megoldás kellene inkább Svájc légvédelmének megoldására.

Mások szerint maga a beszerzés, a fegyverkezés is felesleges, lévén Svájc semleges és utoljára kétszáz éve háborúzott más országgal. A civil szférában pedig már erősen kering egy harmadik népszavazás kezdeményezése a harcigép-ügyekről, vagy egyáltalán arról, kellenek-e ilyen eszközök az országnak.

Mindenesetre a svájci döntés azért is fontos, mert miután legutóbb például Lengyelország határozott a típus mellett, és Romániában is bejelentették, hogy ez a gép lenne a légierő jövője, két további döntés várható belátható időn belül: Finnország és Kanada kell, hogy kiválassza a következő harci gépet a jelentkezők közül, és ezeknek a tendereknek is egyik főszereplője az F-35-ös.