Százéves a magyar kereskedelmi légiközlekedés

iho/repülés   ·   2023.12.07. 15:30
aeroexpress

A Közlekedéstudományi Egyesület Légiközlekedési és Általános Közlekedési Tagozata a Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen emlékezett meg a százéves magyar kereskedelmi légiközlekedésről a Polgári Repülés Világnapjának előestéjén.

Az ICACO, a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Közgyűlése 1992-ben nyilvánította december 7-ét a Nemzetközi Polgári Repülés Napjává. Tette mindezt azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a nemzetközi polgári repülés fontosságára az országok társadalmi és gazdasági fejlődésében. Kétezertizennégytől kezdődően ötévente az ICAO Tanácsa külön évfordulós témát határoz meg a jeles nap alkalmából. A 2019-től 2024 végéig érvényes jelmondat a következő: „Az innováció előmozdítása a globális repülésfejlesztésért”.

Megemlékezés az műszaki egyetemen. A KTE és az Aeropark a magyar légiközlekedési szakma hagyományos éves rendezvényének folytatásaként megtartott eseményén méltóképpen emlékeztek meg a magyar kereskedelmi légiközlekedés száz éves évfordulójáról. Az Aeroexpress Rt. Gellért téri emléktáblájának megkoszorúzását követően Fónagy János, a KTE elnöke üdvözölte a BME K-épületi dísztermében megjelenteket, majd a Magyar Polgári Repülésért érdeméremben részesült szakembert, Kurucz Mihály Istvánt, a HungaroControl Zrt. repülésbiztonsági és minőségirányítási igazgatóját köszöntötték a jelenlévők.

Az est során mutatták be k az Aeropark rendhagyó, másfélórás, Évszázad a magasban című, végig érdekfeszítő, a hazai kereskedelmi repülés stációt és a légiközlekedés főszereplőit következetesen bemutató dokumentumfilmjét. Csak kiemelésekre szorítkozva, hogy mi mindenre terjedt ki az alkotók figyelme: a Duna vizétől és Mátyásföldtől Budaörsön és Ferihegyen át Debrecenig, a Junkerstől a Tu-154-esen át az Airbus A321Neóig, a termináltól és a hangároktól az irányítótoronyig, ikonikus típusok, repülős dinasztiák, izgalmas történetek – és ismét bebizonyosodott, hogy a légiközlekedés voltaképpen maga az ember.

Mikor is kezdődött? A magyarországi légiközlekedés története természetesen nem azonos a hazai kereskedelmi repülésével. Magyarországon Louis Blériot 1909. október 17-ei repülése adott erőt a magyar kezdeményezőknek, Rákosmezőn legalább százezer budapesti lakos saját szemével győződhetett meg a repülőgép létezéséről. Ugyancsak Rákosmezőn emelkedett a magasba Adorján János 1910. január 10-én az első hazai konstrukciójú repülőgéppel. Később, 1913-ban Budapesten megalakult a Magyar Repülőgépgyár Rt. a Mare, majd 1914. április 30-án, Aszódón hozták létre a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyárat, így a háború kitörésekor már két repülőgépgyára volt Magyarországnak. Ezekhez 1916-ban a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) mátyásföldi repülőgépüzeme is csatlakozott.

Az első önálló magyar légiforgalmi társaság megalakulására 1920. február 11-én, a Kereskedelmi Minisztérium felügyeletével került sor. A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság, a Maeforg viszonylag sikeresen indult, postajáratokat tartott fenn, repülőnapokat szervezett, ám sorsát megpecsételte az, hogy 1921. július 26-tól, a trianoni békeszerződés ratifikálásának napjától a győztes államokat képviselő bizottság 1922. szeptemberéig teljes repülési és repülőgép építési tilalmat rendelt el hazánkban. Ám ezt követően, egészen pontosan 1922. november 19-én, végre – és ismét jelentős állami támogatás mellett – megalakulhatott a Magyar Légiforgalmi Rt., a vállalkozás Fokker F-III. típusú gépei 140 km/óra maximális sebességgel, 550 kilométeres hatótávolságon belül öt utast szállíthattak. Német tőkeérdekeltségű vállalkozásként 1922. december 22-én indult az Aeroexpress Részvénytársaság. Az akkoriban meglehetősen korszerűnek számító Junkers F-13-as gépei a Budapest–Siófok, majd a Budapest–Bécs közötti forgalmat látták el, 170 km/óra maximális sebességgel, 1200 kilométeres hatótávolságon belül, fedélzetükön legfeljebb négy utassal. Ezt a típust tartja az egyetemes repüléstörténet a világ első szabadonhordó, teljesen fémből épített, egyfedelű forgalmi repülőgépének, a polgári repülőgépek ősmintájának. Az Aeroexpress Rt. hidroplánjai 1923-tól a Gellért Szálló előtt, a Dunára szálltak le, és onnan is indultak. A Magyar Légiforgalmi Rt., a későbbi Malert Fokkereinek bázisreptere pedig Mátyásföldön volt.

Mátyásföldtől Budaörsig, majd Ferihegyig Nagyot ugorva az időben, mivel a múlt század harmincas éveiben kiderült, hogy a mátyásföldi légikikötő már nem képes a megnövekedett forgalom ellátására, nagyobb kapacitású repülőtér megépítése vált szükségessé: és 1937. június 20-án, Budaörsön meg is nyitották a főváros új, nemzetközi légikikötőjét. Átadása idején nagyhangárja Európa egyik legnagyobb repülőgép tárolójaként 12 Junkers Ju-52 típusú gépet is befogadhatott. A Malert napi járatokkal kapcsolta össze Budaörsöt Velencével, Rómával, Milánóval, Béccsel, Salzburggal, Münchennel, Berlinnel, Krakkóval és Varsóval, valamint másnaponként Belgráddal, Araddal és Bukaresttel. A társaság a bécsi döntések után Kassa, Ungvár, valamint Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda városokba indított repülőjáratokat.

A budaörsi reptér földrajzi, a Tétényi-fennsík és a Budaörsi Kopárok közötti fekvését a szakemberek egy része már a megnyitáskor is kedvezőtlennek ítélte meg, ezért 1940-ben hozzáfogtak egy új létesítmény munkálataihoz Ferihegy pusztán. Bár a 1946. október 15-én újrainduló magyar légiforgalom bázisa ismét a budaörsi repülőtér lett, 1948-ban újból nekiláttak az új légikikötő kiépítéséhez, amelynek az átadására két év múlva került sor: az első gép 1950. május 9-én szállt fel a Ferihegyről – talán mondani sem kell, hogy az esemény korszakos jelentőségű volt a magyar polgári légiforgalom történetében.

Malév! Malév! Akkoriban a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) látta el a nemzeti légitársaság feladatait, majd Sztálin halála után a megváltozott politikai viszonyoknak köszönhetően megalakult a Magyar Légiforgalmi Vállalat, a Malév. A Malév gépei már az 1960-as évek elejétől menetrendszerűen jártak Londonba, Rómába, Frankfurtba, Helsinkibe, Athénbe, Párizsba és Rómába. Eleinte Il-14 és Il-18-as gépek alkották a flottát – miközben a LI-2-es repülőgépek 1963-as selejtezésével (az 1969-ig meglévő pécsi és debreceni járat kivételével) lényegében megszűnt az 1946 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal létező belföldi polgári légiforgalom –, ezeket utóbb korszerűbb szovjet gyártású gépek, a Tu-134-esek és Tu-154-esek követték. A légitársaság 1988-ban kezdte meg a szovjet gépparkot lecserélni Boeingekre.

Fénykorában a Malévnek 33 országban volt képviselete, járatain 2010-ben több mint hárommillió fizető utas repült. Ugyanabban az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat. A cég szénája azonban nem állt jól: 2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a Malévot – ennek nyomán a a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén nyújtottak volna szolgáltatást, ezért a légitársaság leállította az üzemszerű működést, február 3-án 6:00 órakor hivatalosan is felfüggesztette repülési tevékenységét. A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú, a Helsinki–Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt, a gép háromnegyed tízkor landolt Ferihegyen. Az utolsó Malév-gép, a HA-LNA lajstromjelű Bombardier CRJ200ER, 2017. november 29-én repült el Budapestről.

A következő évben, 2018. június 6-án a Malév a hosszúra elhúzódott csődeljárás, felszámolás után, jogutód nélkül megszűnt, és a cégjegyzékből az összes leányvállalatával együtt (kivéve az Aeroplexet), véglegesen törölték. A társaság összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel, és hagyott maga után…

Formálódó jelen. Honunkban manapság a polgári repülést elsősorban a magyarországi székhelyű diszkont légitársaság, a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt. jelenti. Valid nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőtereink (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér [BUD/LHBP], Hévíz Balaton Airport [SOB/LHSM], Debrecen [DEB/LHDC]) mellett jelen van az aktív pilótaképzés Nyíregyházán és Debrecenben, míg a repülőgép- és repülőgépalkatrész-gyártó alakulataink közül a pécs-pogányi Magnus Aircraft és a tököli Dunai Repülőgépgyár tartozik a fősodorba, miközben két éve a cseh Aero Vodochody is magyar kézbe került. A karbantartás két ásza az Aeroplex és a Lufthansa Technik Budapest, mindkettő Ferhegyen működik.

És a kör itt be is zárul: száz évvel az Aeroexpress Részvénytársaság Junkersei után napjainkban az Aeroexpress Regional Embraer 120-as turbopropja repteti az utasokat – egyelőre még csak Budapestről Kolozsvárra, és vissza.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

Ahol a repülés és az esztétikum találkozik

MTI/iho   ·   2024.02.13. 08:50

Működésének ötvenedik évfordulóját ünnepelte az Aeroporti di Roma. A Mundys-csoporthoz tartozó cég Róma-Fiumicino Leonardo da Vinci és az ugyancsak római Ciampino GB Pastine repülőterének üzemeltetéséért felel. Születésnapi meglepetésként Giotto üvegalkotásait állították ki az egyes terminálon.