Százhúsz éve a Hortobágyon át

Kemsei Zoltán   ·   2011.08.05. 13:30
00

Kereken százhúsz éve, 1891. augusztus 5-én indult meg a forgalom az akkor a száz kilométert épphogy nem elérő (98,48 kilométer hosszú) Debrecen–Füzesabony, és a szintén a Debrecen–Füzesabony HÉV által épített, 2009-ig üzemelő Ohat-Pusztakócs–Polgár vonalakon. Az Alföldet keresztülszelő vonalnak komoly szerepet szántak a személy- és teherszállításban. Az anekdota szerint a fiumei és a füzesabonyi állomás terveit véletlenül összecserélték a MÁV tervezőirodájában, és ezért kapott az addig – valljuk be – jelentéktelen település ilyen impozáns felvételi épületet. A térképre tekintve persze szemünkbe tűnik a valóság: négy megyeszékhely vonalai találkoznak itt: Budapest, Debrecen, Eger, Miskolc.

A hortobágyi vasút szinte változatlan formában közlekedett a pusztán át a kilencvenes évekig. Ekkor Debrecen környékén komoly változások vették kezdetüket. A város sűrűn lakott részein keresztülhaladó nyomvonalat a régi Vásártér állomással együtt megszüntették, új állomás épült Tócóvölgy néven. Megszűnt Kismacs és Látókép megállóhely is, és a legendás MD-szerelvények is kikoptak a forgalomból. Újjáéledtek viszont a Füzesabonyon át Egerbe közlekedő vonatok, amelyekből a kétezres évtized elején alig lehetett egy-két vonatpárt felfedezni a menetrendben.

A Pfaff Ferenc tervezte régi debreceni felvételi épület Kubinszky Mihály fotóján. A kép 1959-ben készült, a következő évben az épületet lebontották. Képünkre kattintva a vonal fotógalériája nyílik meg, archív és új felvételekkel!

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút MAGYAR VASÚT

Magyar Vasút 2022 Konferencia

T. Hámori Ferenc   ·   2022.10.05. 09:00

Igazságos zöld átmenet? A vasútfejlesztés évtizede? Újabb esély Záhony előtt? # Valtsvasutra – ezeknek a jelmondatoknak a jegyében, 14. alkalommal rendezték meg a vasútszakma legrangosabb fórumát Budapesten.