Szinergia helyett sínorgia: a vasútfejlesztési csőd 108-as vonal kritikája
A vasútfejlesztés csődje lett a 108-as vonal fejlesztése (is) címmel markáns véleményt fogalmazott meg a fenntartható közlekedés kérdéseivel foglalkozó civil szervezet, a Magyar Közlekedési Klub.
Az értekezés felütésében nincs semmi meglepő. Hozzászokhattunk már ahhoz, hogy a valós célok, ambíció és ennek megfelelően kompetens fejlesztői szervezet – mi tesszük hozzá, kellő szakmai felvértezettség – hiányában megvalósított vasútfejlesztések az elmúlt két évtizedben egyre drágábban és egyre kifogásolhatóbb minőségben készültek el. A szerzők megállapítják, hogy a 108-as vasútvonal Debrecen–Balmazújváros szakaszának felújítása még ezzel a mércével mérve is borzalmasra sikeredett.
A főbb tételek:
- A vonalszakasz nem azért újult meg, hogy a magyar felhasználóknak, az utasoknak jobb legyen, hanem, hogy a BMW (ami ugye a napjaink közbeszédében ostorozott multik stábjához tartozik) új, prémium minőségű termőföldeken megépített gyárát bőségesen ellássa infrastruktúrával a magyar állam az adófizetők pénzén.
- A 27 kilométeres vonalszakasz átépítése hét évbe telt, összesen többévnyi teljes kizárásos vágányzárral súlyosbítva.
- Miközben a valódi fővonalak projektjeiben sorra csontozták ki az állomási vágányhálózatokat, itt valódi sínorgia tapasztalható: a 27 kilométeren (a BMW rakodóvágány-tengerét nem számolva) tíz tárolóvágány épült, plusz egy hosszabb kétvágányú szakasz.
- Sikerült az utasforgalmi létesítményeket elbaltázni.
- Tócóvölgy. Mivel a pusztába épült, utasból csak kevés van, ám ez nem zavarta a 90 milliárdos projektet létrehozókat abban, hogy 175 méter hosszú peronokat építsenek, azokat is ki rossz helyen. Az pedig egyelőre rejtély, hogy miért, minek készült el hat sínpár az állomáson.
- Köntösgát. Az egyik legnagyobb döbbenet: a plázák súlypontjába szánt új megálló ugyan épült, de nem a bevásárlóközpontok közelében, hanem jó kilométernyivel távolabb, egy autószervíz, illetve egy fémkereskedés kapujában.
- Látókép. A BMW új vasúti megállójának vajmi kevés köze van a gyárhoz. A főbejárattól másfél kilométerre újonnan épült meg úgy, hogy a helyközi buszok az egész gyárterületet körbejárják.
- Nagyhát. A megálló közelében az égvilágon semmi nincsen, hacsak a mintegy két kilométerre fekvő idősek és fogyatékosok otthonát nem tekintjük vonatmegállítási tényezőnek. Csakhogy a vasúti megállónál a busz is megáll, tehát semmi értelme nincs a vonatot is megállítani. A szerzők megjegyzése szellemes, egyúttal rendkívül lelombozó. A busz-vonat csoportszinergia, amit a MÁV-csoport vezetése állandóan mantrázik, „…csak Komlón volt érdekes, meg a nyári klímabuszos ökörködésnél: egy 25 ezres várost nyugodtan ki lehet szolgálni szerintük busszal, de egy idősotthonhoz már mindenképpen vonat kell”.
- Balmazújváros. A nagyforgalmú, városközponti vasútállomáson elvégzett beavatkozásokkal azt sikerült bizonyítani, hogy a MÁV továbbra sem tud vasútállomást tervezni. Épült egy középperon, amelyet csak az egyik végén lehet elhagyni (lásd nyitóképünkön, Gál Sándor felvételén), és csak az egyik irányba (a település északi felének coki), meg egy oldalperon, jól elhúzva a felvételi épülettől, amely így értelmét vesztette – de a többit olvassák el a Magyar Közlekedési Klub Facebook bejegyzésében.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
