Tízmilliárd euróból fejleszthetünk
500 milliárd euróra lenne szükség az egységes európai hálózatok kialakítására Brüsszel szerint. Az Európai Bizottság ennek egy töredékére talált forrást: 50 milliárdra készített egy tervet, ebből Magyarország 10 milliárdon osztozik a szomszédos országokkal közlekedésfejlesztésre.
Az Európai Bizottság szerdán előterjesztett terve szerint 50 milliárd eurót finanszíroznak a közlekedési, energetikai és digitális hálózatok fejlesztésére. Ebből 31,7 milliárdot lehet közlekedésre szánni, amiből a Kohéziós Alapra jogosult országok 10 milliárdra pályázhatnak. Magyarország eddig körülbelül 8 milliárdos igényt jelentett be Brüsszelnek – tájékoztatta lapunkat Matthieu Bertrand. Az Európai Mobilitási Rendszerek Igazgatóságának szakértője szerint Magyarország nemcsak a tízmilliárdos részre pályázhat, hanem a maradék 21,7 milliárdra is. Ebből az összegből azonban csak az EU által meghatározott törzshálózat fejlesztésére lehet költeni, a kiegészítő hálózatra csak akkor, ha ahhoz „innovatív”, vagyis magánforrásokat is találnak. Hazánk számára a Kohéziós Alap tűnik gazdaságosabbnak, hiszen itt Brüsszel 80-85 százalékot finanszíroz, míg a többi forrás esetében legfeljebb 40 százalékot.
A magyar kormányzat nemrég jelezte, hogy elégedetlen a finanszírozás eme formájával. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára október 16-án a Közlekedési Tanács luxembourgi ülésén kifejtette: Magyarország nem támogatja a törzshálózati folyosók létrehozását, sem egyes szűk keresztmetszeti projektek kiemelését. „Nem érthetünk egyet azzal sem, hogy a Kohéziós Alapot csak a törzshálózati folyosók kiépítésére használhatják a teljes törzshálózat helyett” – mondta az államtitkár.
A brüsszeli tervek szerint ugyanis eddig darabosak voltak az európai közlekedési rendszerek, de még a fejlesztések is. Ezért úgy gondolják, hogy most azokat az ötleteket kell támogatni, amelyek az országok, a közlekedési hálózatok és a közlekedési módok közötti átjárást teszik könnyebbé. Vagyis határátkelők, kikötők és repterek vasúti összeköttetését, valamint a nyomtávváltó állomások bővítését-kiépítését támogatják. Európában jelenleg 7 különböző nyomtávot használnak a vasutak, és a nagyobb repülőterek közül csak 20, míg a kikötők közül csak 35-nek van közvetlen vasúti összeköttetése.
Brüsszel számításai szerint a kelet-európai államok inkább a Kohéziós Alap forrásait fogják igénybe venni, míg az EU régi tagországaiban van nagyobb esély arra, hogy magánbefektetőkkel együtt fejlesszék az infrastruktúrát. A kockázatok csökkentése érdekében a PPP-konstrukciók mellé Europa 2020 néven futó projektkötvények kibocsátását tervezik. Így a befektetők számára vonzóbb lehet a hosszú távú megtérülést kínáló infrastruktúrákba való befektetés, de arra nem számítanak, hogy térségünkben magánbefektetők finanszíroznának közlekedési beruházásokat.
Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa szerint a 2014–2020 költségvetési időszakra tervezett, projektfinanszírozási céllal kibocsátandó kötvényeket már most, 230 millió euró értékben alkalmaznák tőkepiaci források bevonására, ami az Európai Beruházási Bank segítségével 4,5 milliárd eurós összegre nőhet. Kifejtette: ez egyfajta kockázatközösséget teremt az Európai Unió és a beruházók között, akik sokszor a projektek hosszú megtérülési ideje miatt nem jutnak megfelelő forrásokhoz.
Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a most bemutatott terv az első, amelyik egységes rendszerként kezeli az eddig országos hatáskörbe utalt közlekedési rendszerek fejlesztését, és ez az első alkalom, hogy nem politikai csaták, hanem szakmai indokok alapján hozták létre a közlekedésfejlesztési rendszert.
Az európai közlekedés törzshálózatait lehet fejleszteni az EU 50 milliárd eurós tervéből. Magyarország nem ért egyet.
500 milliárd euróra lenne szükség az egységes európai hálózatok kialakítására Brüsszel szerint. Az Európai Bizottság ennek egy töredékére talált forrást: 50 milliárdra készített egy tervet, ebből Magyarország 10 milliárdon osztozik a szomszédos országokkal közlekedésfejlesztésre.
Az Európai Bizottság szerdán előterjesztett terve szerint 50 milliárd eurót finanszíroznak a közlekedési, energetikai, és digitális hálózatok fejlesztésére. Ebből 31,7 milliárdot lehet közlekedésre szánni, amiből a Kohéziós Alapra jogosult országok 10 milliárdra pályázhatnak. Magyarország eddig körülbelül 8 milliárdos igényt jelentett be Brüsszelnek – tájékoztatta lapunkat Matthieu Bernard. Az Európai Mobilitási Rendszerek Igazgatóságának szakértője szerint Magyarország nemcsak a tízmilliárdos részre pályázhat, hanem a maradék 21,7 milliárdra is. Ebből az összegből azonban csak az EU által meghatározott törzshálózat fejlesztésére lehet költeni, a kiegészítő hálózatra csak akkor, ha ahhoz „innovatív”, vagyis magánforrásokat is találnak. Hazánk számára a Kohéziós Alap tűnik gazdaságosabbnak, hiszen itt Brüsszel 80-85 százalékot finanszíroz, míg a többi forrás esetében legfeljebb 40 százalékot.
A magyar kormányzat nemrég jelezte, hogy elégedetlen a finanszírozás eme formájával. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős október 16-án a Közlekedési Tanács luxembourgi ülésén kifejtette: Magyarország nem támogatja a törzshálózati folyosók létrehozását, sem egyes szűk keresztmetszeti projektek kiemelését. „Nem érthetünk egyet azzal, sem, hogy a Kohéziós Alapból csak a törzshálózati folyosók kiépítésére használhatják a teljes törzshálózat helyett.” – mondta az államtitkár.
A brüsszeli tervek szerint ugyanis eddig darabos voltak az európai közlekedési rendszerek, de még a fejlesztések is. Ezért úgy gondolják, hogy most azokat az ötleteket kell támogatni, amelyek az országok, a közlekedési hálózatok, és a közlekedési módok közötti átjárást teszik könnyebbé. Vagyis határátkelők, kikötők és repterek vasúti összeköttetését, valamint a nyomtávváltó állomások bővítését-kiépítését támogatják.
Brüsszel számításai szerint a kelet-európai államok inkább a Kohéziós Alap forrásait fogják igénybe venni, míg az EU régi tagországaiban van nagyobb esély arra, hogy magánbefektetőkkel együtt fejlesszék az infrastruktúrát. A kockázatok csökkentése érdekében a PPP-konstrukciók mellé Europa 2020 néven futó projektkötvények kibocsátását tervezik. Így a befektetők számára vonzóbb lehet a hosszú távú megtérülést kínáló infrastruktúrákba való befektetés, de arra nem számítanak, hogy térségünkben magánbefektetők finanszíroznának közlekedési beruházásokat.
Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa szerint a 2014-2020 költségvetési időszakra tervezett, projektfinanszírozási céllal kibocsátandó kötvényeket már most, 230 millió euró értékben alkalmaznák tőkepiaci források bevonására, ami az Európai Beruházási Bank segítségével 4,5 milliárd eurós összegre nőhet. Kifejtette: ez egyfajta kockázatközösséget teremt az Európai Unió és a beruházók között, akik sokszor a projektek hosszú megtérülési ideje miatt nem jutnak megfelelő forrásokhoz.
Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a most bemutatott terv az első, amelyik egységes rendszerként kezeli az eddig országos hatáskörbe utalt közlekedési rendszerek fejlesztését, és ez az első alkalom, hogy nem politikai csaták, hanem szakmai indokok alapján hozták létre a közlekedésfejlesztési rendszert.
