Új állomás, ősöreg templom Esztergomban
A NIF Zrt. a 2-es, Budapest–Esztergom vasútvonal korszerűsítésének, villamosításának részeként Esztergom állomását és környezetét is jelentősen átépíti. A felvételi épület és az állomás előtti tér felújítása mellett egy új, tizenkét állásos buszpályaudvar épül, a vágányhálózatot és a biztosítóberendezést is korszerűsítik.
A környék közlekedésfejlesztése, a járulékos útberuházások közben került napvilágra ismét az a terület, amit ugyan a vasútépítés kezdetén, 1891-ben már részben feltártak, de ezzel évszázados kálvária vette kezdetét.
Először a mai 4-es, Esztergom–Komárom vasútvonal építésénél tűntek elő a templomot körülvevő sírkert maradványai, 1894-ben, töltésépítés közben tárultak fel a templom alapfalai is. 1912-ben a Nemzeti Múzeum részéről Supka Géza kutatta a leleteket, ekkor a vasúti töltés szélesítési munkálatai közben bukkantak újabb leletekre, 1925-26-ban Balogh Albin bencés tanár végzett ásatásokat.
A második világháború után az állomás újabb bővítését vették tervbe, a templom romjaira a nem hivatalos bontási engedélyt is kiadták, azaz vihetett (volna) a kövekből, aki csak akart. Még robbantással is kísérleteztek, ám a XI. századi alapok meszes-kavicsos habarcsa a XX. század technikáján is kifogott. Zolnay László régész elindította a lelőhely védetté nyilvánítását, a területet azonban a kutatás végeztével nem takarták vissza földdel, a nyitott területre a lakosság szemetet, építési törmeléket hordott, a rámosódott talajon gazos erdő nőtt – mindez szerencsére ez az amatőr kincskeresőktől is megóvta a környéket. 1977-ben a templomhoz tartozó temető területén az esztergomi Balassa Múzeum képviseletében Horváth István és Lázár Sarolta végzett feltárásokat.
A sok, néha amatőrök által végzett kutatás után a jelenlegi vasútfelújítás járulékos beruházása, egy útépítés irányította ismét a figyelmet a területre. Az első, magát a templomot érintő, igazán részletes régészeti feltárás a napjainkban, dr. Tari Edit, az esztergomi Balassa Múzeum középkoros régésze vezetésével zajlik.
Habár Magyarországon szinte minden nagyberuházásnál kerülnek elő régészeti leletek, ennek a területnek kiemelt jelentősége lehet – nyilatkozta portálunknak dr. Tari Edit. A középkori Kovácsi falu templomának maradványait tárják fel éppen, ez az esztergomi királyi vár ötvöseinek, pénzverőinek, vésnökeinek lakóhelye volt, jelentőségét bizonyítja az is, hogy három templommal rendelkezett. A most feltárt romok a XI. század első harmadára datálhatók, a környékbeli sírokból kerültek elő sírmellékletként Szent István király érméi, és további, ebből a korból származó érmék, hajkarikák is.
Kovácsi települést a tatárjárás után, 1270-ben említik először egy oklevélben, három temploma ismert, a jelenleg feltártat a Szent János evangelistának, a mesteremberek védőszentjének szentelték, emellett Szent Mihály arkangyalnak és Szent Kozmának és Damjánnak is szenteltek egy-egy templomot. A település jelentőségét a templomrom monumentalitása is mutatja: a most feltárás alatt álló alapfalak 220-230 centiméter mélységbe nyúlnak le. A két torony az építési technológia meghatározása alapján a főhajó északi és déli falánál később, de helyi kövekből épült. 1954 óta 157 sírt tártak fel a templom közvetlen környezetében.
A teljes templomot a vasúti töltés miatt nem lehet feltárni, a meglevő maradványok bemutatására azonban az esztergomi önkormányzat is jelezte szándékát, a NIF Zrt.-vel pedig sikerült megegyezni a tervezett elkerülő út más nyomvonalra helyezésében.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
