Hiperszonikus hajóelhárító rakétát fejleszt az USA

Nincs kihívás válasz nélkük: a Lockheed Martin és a Raytheon Technologies 116 millió dolláros program keretében indítja be a HALO-programot.

Miközben a Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépekkel felszerelt Gorskov admirális fregatt világkörüli útja során, az Atlanti-óceán nyugati részén már egy számítógépes szimulációval gyakorolta csapásmérő képességeit, a Lockheed Martin és a Raytheon 116 millió dolláros szerződést kötött az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Repüléstechnikai Parancsnokságával (US Naval Air Systems Command) egy hiperszonikus hajóelhártó rakéta kifejlesztésére a Hypersonic Air Launched Offensive Anti-Surface (HALO) program keretében. 

A program célja a vadászgépek, köztük az F/A-18 Super Hornet, az F-35C és a hamarosan megjelenő, többek között Lockheed Martin F-22 Raptor utódjának szánt NGAD (Next Generation Air Dominance, következő generációs légifölény), hatodik generációs vadászrepülőgép haditengerészeti változatának felfegyverzése egy nagy hatótávolságú hajóelhárító rakétával. A kiválasztott gyártók fejlesztik ki a rakéta hajtóművét – az első tesztek 2024 végén várhatók.

A HALO-program keretében megvalósuló hiperszonikus rakéta hivatott felváltani a jelenlegi nagy hatótávolságú hajóelhárító rakétát, az AGM-158C LRASM-et, amelyet az amerikai haditengerészet F/A-18 Super Hornet többcélú negyedik generációs vadászrepülőgépei, illetve a légierő B-1B stratégiai bombázói használnak. A program a tervek szerint az évtized végére lesz működőképes.

Tavaly februárban az Egyesült Államok haditengerészete 1,1 milliárd dolláros szerződést kötött a Lockheed Martinnal a fegyvernem hiperszonikus csapásmérő képességének kifejlesztésére. A gyártó a Convenal Prompt Strike (CPS) fegyverrendszert integrálja az amerikai haditengerészet Zumwalt osztályú rombolóinak rakétarendszerébe.