Irish Air Corps: a vadászrepülőgépek nélküli légierő
A fejlett világban csak kevés ország nem tart rendszerben vadászrepülőgépet. A légifenyegetés elhárításához elég gyors harci repülőgépeket tekintik ugyanis a légvédelem gerincének, és a legtöbb nemzet legalább egy századnyi korszerű sugárhajtású repülőgépet üzemeltet. Akadnak olyanok is azonban, amelyek más utat választottak.
Ilyen például az ír légierő, az An tAerchór (Irish Air Corps) állományában egyetlen vadászgép sincs. Írország ezen a téren nincs egyedül: Új-Zéland, Izland, Szlovénia és még sorolhatnánk azokat az országokat, amelyeknek a légiereje legfeljebb légcsavaros kiképzőrepülőgépeket és helikoptereket rendszeresített. Írország azonban a közelmúltban történelmi jelentőségű vadászrepülőgép megrendelésre szánta el magát –, lám, honnan indult az An tAerchór.
Írországnak 1922 óta van légiereje, abban az évben alakult meg a Nemzeti Hadsereg Légiszolgálata. A fegyvernemet fokozatosan szerelték fel az Egyesült Királyság Királyi Légierejének (RAF) repülőgépeivel, és az első év végére hat Bristol F2B kétfedelű felderítő- és vadászgépet, továbbá négy, ugyancsak kétfedelű Martinsyde F.4 vadászt repültek az ír pilóták. A légiszolgálatot az ír polgárháború végén, 1927-ben keresztelték át az Irish Army Air Corps névre.
A vészhelyzet idején (így hívták Írország semlegességi politikáját a második világháború éveiben) az Ír Hadsereg Légihadteste tizenegy Hawker Hurricane Mk I vadászgépet tudott kiállítani, 1945-ben pedig hat Hurricane Mk II-t kapott a feleslegessé vált RAF-készletekből. A Hurricane tekinthető Írország első modern vadászgépének, ezekből végül húszat állíthattak elvi hadrendbe. A harcijetkorszak 1956-ban köszöntött be Írország egén: a légihadtest három, a RAF által levetett de Havilland Vampire T.55-öst állított szolgálatba, majd további hármat 1960-ban. Másfél évtizeddel később a Vámpírokat hat, az Armée de l'Air, azaz a francia légierőtől érkezett, jellegzetes, V-alakú vezérsíkjáról is ismert Fouga CM-170-2 Super Magister váltotta. Utóbbiakból állt az Irish Air Corps műrepülő százada, az Ezüstfecskék (Silver Swallows).
Az említett vadászrepülőgépek mellett Írország különféle helikoptereket, könnyű-, szállító- és többcélú repülőgépeket szerzett be. A légihadtest 1973-ban kapta meg első üzleti célú repülőgépét – egy BAe 125-öst –, továbbá egy nyolc Cessna 172-esből álló flottát is használt felderítésre, kommunikációra és járőrözésre. Miután a 1999 elején az utolsó két Super Magistert is nyugdíjazták, a légihadtest harci repülőgépek nélkül maradt.
Írország a katonai semlegesség politikáját követi. Bár csatlakozott a NATO Békepartnerség Programhoz (PfP), és a NATO Euro-atlanti Partnerségi Tanácsának (EAPC) is tagja, nem törekedett a katonai egyesülés teljes jogú tagjává válni. Mégis – mivel nincs vadászgépe a légterének védelmére –, Írország e tekintetben a NATO-tagállamokra, pontosabban a szomszédos Egyesült Királyságra támaszkodik. Jellemző az ország légvédelmi képességeire, hogy nincsenek elfogásra alkalmas vadászgépei, de még olyan elsődleges radarrendszere sincs, amely képes lenne észlelni a légterébe behatoló, nem kívánatos szándékú repülőgépeket. Ezért a légtérvédelmet a Royal Air Force Eurofighter Typhoonjai látják el. Az elmúlt években nem egy alkalommal volt szükség a RAF közreműködésére: a skóciai támaszpontról felszálló negyedik generációs vadászbombázók az ír repülési információs régió (Shannon FIR) közelében feltűnő orosz Tu-95-ös stratégiai bombázókat fogtak el.
Ha lőni kell, akkor az ír légihadtest a Pilatus PC-9M alsószárnyas elrendezésű, légcsavaros gázturbinával hajtott kiképző repülőgépeit vetheti be. Ezeket katapultálható pilótaülésekkel és két M2 Browning géppuskával látták el, a szárnyuk alá függesztett kazettákból pedig tizennégy összecsukható szárnyú légiharcrakétát lőhetnek ki. A PC-9M-nek azonban megvannak a maga korlátai, elfogásra alkalmatlan, csekély a hatóválsága, ezért csak másodlagos könnyű támadó-repülőgépnek számít.
Három évvel ezelőtt az ír Védelmi Erők Bizottsága (CoDF) egy jelentésben értékelte az ország védelmi helyzetét. A dokumentumban számos intézkedést javasoltak, köztük az elsődleges radarrendszer, továbbá egy új, merevszárnyú, többfeladatú vadászrepülőgép típus beszerzését. Bár Írország már ezt megelőzően fontolóra vette a légierő fejlesztését, a védelmi költségvetést csak a jelentés hatására emelték meg olyan mértékben, hogy például a radarrendszer 2028-ra teljesen működőképes lehessen. A legnagyobb előrelépés e téren ez év márciusi: az ír kormány költségbecslést kért legalább nyolc korszerű vadászrepülőgép beszerzésére, üzemeltetésére és karbantartására (bár Simon Harris védelmi miniszter megjegyezte, a 12–14 gépből álló század előnyösebb lenne...) Ezen felül 2024 decemberében négy Airbus H145M helikoptert rendeltek 91,7 millió euró ellenében. A helikoptereket pilótaképzésre, védelmi műveletekre és légitámogatásra használják.
Az átmenet nem lesz könnyű, a jelenkor vadászgépeire átállás gyakorlatilag többe kerül majd, mint amennyit magukért a madarakért kell fizetni. Csak egy tétel a több közül: egyetlen vadász támogatásához, karbantartásához legalább negyvenfős földi kiszolgálói személyzet szükséges; önmagában a kiképzésük is rengeteg időt és pénzt emészt fel.
Írország tehát drága projekt elébe néz, és nem valószínű, hogy a döntéshozók választása az F-35-ösökre vagy a Typhoonokra esik majd, és nem csak azért, mert megfizethető típus rendszerbe állítása a cél, hanem mert a légifelderítéshez, vagy egy Tu-95-ös Medve elfogásához az olcsóbb KAI FA-50 Golden Eagle is megteszi. A légitámaszpont legvalószínűbb helye Shannon lesz, tekintettel a hosszú kifutópályára és a stratégiai elhelyezkedésre.
Bár még a típus kiválasztása egyelőre várat magára, a beszerzési szándék megfogalmazása is határozott lépésnek fogható fel, hogy Írországnak több mint negyedszázad elteltével ismét saját vadászgépei lehessenek.
Nyitóképünkön: az An tAerchór legütőképesebb repülőgépe, a Pilatus PC-9M
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
