Más tollával ékeskedő repülőgépmotorok

Zoltai Péter   ·   2012.08.27. 16:30
cim

Sokan kívülről tudják már a történetünket HA-MALvin csillagmotorjairól. Eredetileg a korhű Malév-köntös felfestésére kértünk és kaptunk engedélyt az Emlékparkban, de ha már ott voltunk, mint a rossz gyerekek, megvizsgáltuk az Öreg Hölgy működésbe hozható rendszereit is. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt három évben megtarthattuk a nagy népszerűségnek örvendő motorindításokat, a Múzeumok Éjszakáin a navigációs- és leszállófények játékával kiegészítve.

Minden lelkesedésünk ellenére a Csipkerózsika-álomból ébresztett technika nem mindig adta meg könnyen magát, és a már életre lehellt berendezések is hajlamosak maradtak a megbetegedésre. A három évvel ezelőtt elsőnek beindított jobb oldali motor szinte kiváló állapotban van most is, nagyon pongyolán fogalmazva „akár repülni lehetne vele” (csak a képszerűség kedvéért, senki ne vegye szó szerint).

A bal oldali eleve hátránnyal indult, kezdetben annyira meg volt szorulva, hogy még átforgatni sem tudtuk. Ugyan vele is eljutottunk a motorindításos bemutatóig, de a működés nagyon bizonytalan maradt, valószínűleg több henger nem működik benne. Maradjunk a jobb oldali hajtóműnél, gondoltuk, ott viszont az egyik légcsavartoll tövében alattomos, javíthatatlan korrózió jelent meg, megálljt parancsolva mindenféle pörgetésnek.

A másfél méteres erőkar dacára a teljes (túl)súlyomra szükség volt az anya meglazításához...<br>Klikkeljen a képre és nézze meg a szerző, valamint Molnár Dávid képiből készült galériánkat!

Lett tehát egy jó motorunk használhatatlan légcsavarral, és egy beteges motorunk kiváló légcsavarral. A kéthajtóműves bemutatók lehetővé tételéhez kétségbeesett kísérleteket tettünk és teszünk egy használható Il-14 légcsavar beszerzésére, ennek reménytelenségét meg sem próbálom érzékeltetni. A fény az alagút végén az, hogy van még az országban ilyen, talán lehetne cserélni, végül is egy statikus kiállítási tárgyon nem okozna problémát a festékkel amúgy is eltakarható rozsda.

Addig is, gondoltuk, házasítsuk össze „házon belül” a működőképes alkatrészeket. Cseréljük meg a légcsavarokat a két motoron! A probléma csak a méret és a súly. A légcsavarkör átmérője közel négy méter, és összeszerelve bő két mázsát nyomnak a propellerek. Szét pedig nem bonthatjuk, mert bár ez lehetséges, de megfelelően berendezett szakműhely híján soha nem tudnánk újra kiegyensúlyozni őket. Csak egyben szabad le- és felszerelni a légcsavarokat. Ehhez a művelethez a szomszédból, a Malév Ground Handling Járműosztályától kértünk és kaptunk segítséget (itt is: óriási hálánk és köszönetünk érte).

Az egyeztetések után végül augusztus 24-én, pénteken délelőtt álltunk neki az embert próbáló feladatnak. A munka egyszerre volt nehéz és precizitást követelő. A hajtókar gyanánt használt acélrúd meghajlott a terhelés alatt, amikor a légcsavart rögzítő anyát próbáltuk meglazítani. A villás emelő járműnek viszont centiméteres pontossággal kellett a felszerelni kívánt légcsavart a hajtómű tengelycsonkjára tolnia…

Szerkesztőségünk értesülései szerint ha a következő napokban a műszaki próbák sikerülnek, a motorral sincs baj, az átcserélt légcsavar sem ráz, akkor szeptember 12-én lesz legközelebb nyilvános motorindítás a Repülőgép Emlékparkban.

Kapcsolódó hírek