Tankerek: repül a Pegasus, lesz európai töltőflotta

iho   ·   2014.12.29. 16:15
cim

A sikeres kis- és nagysebességű gurulópróbák után teljesítette első felszállását, és három és fél órás repülést hajtott végre a jövő tankere, pontosabban a KC-46-os program első tesztgépe, egy még igazából módosított 767-es, amelyet részben az új típus megoldásai szerint építettek – adja hírül szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a Boeing.

A tesztflotta két ilyen 767-2C-ből és két, már „eredeti”, teljes felszereléssel, tehát kétféle töltőrendszerrel repülő és valamennyi további katonai hardverrel kiegészített KC-46A tankerből áll majd. Az első tizennyolc tankert a szerződött százhetvenkilencből 2017-ben kell, hogy megkapja az amerikai légierő, addig viszont nemcsak a katonai, de a civil típusengedélyt is meg kell szereznie.

A gyártó Boeing korábban a mostanság készülő nagy gépek úgymond szokásos problémájával szembesült: át kellett alakítani a gép kábelezését, amelynek a légierő és a szövetségi hatóság követelményei szerint is háromszoros biztonsággal kell rendelkeznie. A probléma az volt, hogy a kötegek csatlakozóinak mintegy öt százaléka túl közelre lett elhelyezve más, fontos vezetékekhez – december elején adták hírül a Boeing vezetői, sikerült az átalakítás és nincs akadálya, hogy az első 767-2C már 2014-ben, a terveknek megfelelően, felszálljon.

A következő, még nem teljes értékű prototípus a közben Pegasus névre keresztelt tankerből 2015 első három hónapja során kell, hogy elkészüljön, később, de ugyancsak a jövő év folyamán követi majd a már a szolgálatba állításkor használt összes berendezéssel, például a már csak képernyőkkel működő töltőállomással kiépített két igazi KC-46-os. A gép átalakítható száztizennégy katona szállítására, illetve sebesültszállításra is. A gép méretei ugyanakkor lehetővé teszik a jelenleg használatos KC-135-ösök kiszolgálórendszereinek használatát, és ez volt az egyik fő ok, amiért ezt a típust választotta végül, másfél évtizednyi, fordulatokban és új kiírásokban bővelkedő tendereztetés után, a Pentagon, illetve a légierő.

Majdnem az igazi... De a töltőberendezések még nincsenek rajta

A Boeing 707-es prototípusának bázisán fejlesztett KC-135-ösök néhány példánya már lassan hatvan éves, a lecserélésük 2028-ig mintegy 80 milliárd dollárt emészt fel. Ugyanakkor a legutóbbi időszak összes fontosabb konfliktusa bizonyította, hogy légitankolás nélkül a harci gépek hatótávolsága, terhelhetősége, és ezzel harcértéke is erősen csökken.

A KC-46-os ráadásul sok technológiai újdonsággal teszi hatékonyabbá a gépet, például a szilárd töltőcső, a „boom” is fly-by-wire vezérléssel működik, az operátor pedig háromdimenziós videórendszerrel lesz képes biztonságosan csatlakoztatni a töltőcsövet a „szomjas” gépekhez. Ugyancsak fontos újdonság a 787-esektől átvett „glass-cockpit”, az alaposan kiépített védelmi rendszer, hiszen háború esetén a tankerek elsőrendű célponttá lépnek elő.

3D-s videójáték: az operátor munkahelye

A 767-200ER bázisán épített gép a 400-as változat vízszintes vezérsíkját örökölte, meg kellett erősíteni a padlózatát, de a szárnyszerkezetét is, és funkcióinak megfelelően cargoajtót illetve plusz tartályokat kapott. Üzemeltetése kevésbé költséges lesz, mint a KC-135-ösé, miközben terhelhetősége és az átadható üzemanyag mennyisége is jóval nagyobb.

A megfelelő tanker-flotta hiánya ugyanakkor Európában sokkal inkább érezhető, különösen a líbiai konfliktus óta, amikor bebizonyosodott, hogy a kontinens légierői által üzemeltetett, meglehetősen vegyes és nem túl nagy létszámú légiutántöltő állomány elégtelen a lehetséges konfliktusok során a harci gépek támogatására. A friss szándéknyilatkozat szerint kollektív légiutántöltő kapacitást fog kiépíteni az olasz, a francia és az angol, valamint a norvég, a lengyel és a holland légierő.

Jóval nagyobb, de épp ezért nem illett az amerikaiak rendszerébe: az A330 MRTT

A terv nyilván előnyös azoknak az országoknak is, amelyeknek van saját tankerflottájuk, mint például a briteké, amelyet hatékonyabban lehet majd kihasználni, és azoknak az országoknak is, amelyeknek ugyan szintén vannak utántöltő gépeik, de ezek meglehetősen korosak, mint a hollandok átalakított DC-10-esei vagy a franciák KC-135-ösei.

A végleges megállapodás még hátra van, a terv még 2012-ben született, a közös kapacitás kiépítése 2019-ben kezdődik, az alapgép pedig – ez nem túl nagy meglepetés – az európai alaptípus: az a gép, amely korábban elvesztette az amerikai tendert.

Az Airbus A330-as bázisán fejlesztett MRTT, a KC-46-oshoz hasonlóan rendelkezik szilárd töltőcsővel és tömlős-kosaras rendszerrel is. A résztvevő országok közül három használ alapgépeként F-16-osokat, amelyek az előbbi utántöltési rendszert alkalmazzák, a britek Typhoonjai viszont például a tömlős-kosaras rendszerrel tankolnak a levegőben. Hasonló tankolási módra képesek az erre felkészített Gripenek is, például amelyek a magyar légierő kötelékében repülnek.

Eurofighterek tankolnak az égi benzinkútnál

Az MRTT kiválasztásában az is fontos indok volt, hogy a fejlesztésben részt vevő országoknak plusz szállítási kapacitást is nyújt.

Külön érdekessége a megállapodásnak, hogy nyitott, tehát más európai államok is csatlakozhatnak, amelyeknek van légitankolásra alkalmas harcigép-flottájuk, csak épp nincs tankerük, sőt, esetleg egyelőre nincs olyan személyzetük sem, amely megkapta volna a kiképzést légitankolásra...

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.